2017. szeptember 12., kedd

A találkozó!

Annyira vártam! És aztán még csak nem is tettem közzé az élményeimet! Jaj de trehány vagyok!

A mostanában legkedvesebb babáim egy gyors és türelmetlen fotóra voltak csak hajlandók összeállni, mert a régiek izgatottan várták a találkozást a barátaikkal, az újak pedig semmiről sem akartak lemaradni. Idén Marilyan, Dennis, a kis Krisz, a nagy Krisz, Ginny, Xolanie Kate Rose, Derek és Dasia jöttek velem.

 

Rögtön elvegyültek a nagy társaságbn, ahol nem mással találkoztak elsőként, mint Ronnal és Hermiónéval. Harry Potter most nem jelent meg. Biztos megint életet ment Dumbledore vagy Piton, esetleg Hagrid segítségével.


A jeles eseményen igazi DÍVÁ is megjelent, egy igazi, finom HÖLGY! Nem vitás, hogy végül ő nyerte a szépségversenyt is. 


Találkoztunk az ELSŐ Barbie porcelán  másával is. Hát nem csodálatos?


És az Első Barbie 50 éves évfordulójára kiadott Elsővel is. Őt Adél vitte haza. Tudom, az irigység igen csúf dolog, de hát én is csak egy gyarló ember vagyok. Amint túlléptem a kicsinyességemen, együtt örültem Adéllal...


 ...És végül ketten szabadítottuk ki a babát a doboz fogságából is.


A nagyik. Minden évben összeállnak egy ÖTYE képre, habár itt ÖPA-ák (öreg pasik) is vannak éppen.


Egy gyönyörűen berendezett konyha. Egy nagyi sem tud ellenállni neki, ha az unokáknak kell elkészítenie a kedvenc desszertjét. 


Mi a tombolán egy gyönyörű házimozirendszerrel gyarapodtunk,  ami köré az én TV imádóim egyből körégyűltek más TV imádókkal együtt. Na nem csak a műsor miatt. Milyen DVD lejátszó, milyen a képernyő, a hngfalak... A csajok csak az esztétikára figyeltek, a pasik egyből szétszerelték volna, csak azért, hogy lássák, hogyan működik.


Aztán mégis egymás társasága lett az érdekesebb, így hamar lecsengett a TV őrület és inkább egymással beszélgettek a résztvevők.


Mindenki nagyon jól érezte magát. Volt sok finomság, étel és ital, jóízű beszélgetések.


Ezek a ruhák! Azt hiszem, ilyet én is szeretnék. Talán én is meg tudom csinálni...


Fantasztikus ez a részletes kidolgozás a pap ruháján is az apáca... Nem találom a szavakat!


Idén is voltak arab babák. Úgy tűnik, remekül beilleszkedtek a csapatba, bár a kultúrájuk egszen más, mégis mindenki nagyon szereti őket.


Marcsi és a nagyija. Harmonizáló öltözetben.  A kép kissé világos vagy nem is tudom milyen, így a nagyin nem teljesen látszik, hogy a pólója olyan színű, mint Marcsié.


És a motoros banda. Bőrcuccok, lazaság és életöröm. Már csak a motor hiányzik alóluk.


Még több szépség a versenyről. Az enyéim is beneveztek, de sajnos nem ők nyertek. 


Felülnézet a kis csapatról. Mindenki megtalálta azt, akivel a legszívesebben töltötte az időt.


Pasik egymás közt. Vajon miről beszélgetnek?


Pocahontas kissé elveszett, de ez még csak az első találkozója. Legközelebb már sokkal oldottabb lesz.


Michael Jackson is beugrott a talira, és végül úgy döntött, Adélhoz költözik. Szerintem jól döntött. Dasia is szeretett Rózsafalván lakni, de ő viszont hozzám költözött, mert a lányával és az unokájával kívánt élni.


Örök hálám Boginak, aki megszervezte a találkozót!


Nagyon jó volt ismét látni Titeket! Örültem, az újaknak, akik végre előbújtak és vállalják ezt a különös, de  kedves hobbit. Jövőre ismét látjuk egymást! Vagy előtte, hiszen ki tudja nit hoz a jövő?


2017. szeptember 9., szombat

Csuda dolgok

Azt hiszem csöppet elmaradtam blogolás terén. Pedig annyi minden történt.

Kaptam egy Krisz babát a Barbie és a Videojáték kaland meséből (amit láttam is Adéllal és a párommal). Gondosan le is fényképeztem, de a képet nem találom :(

Aztán vettem is pár új dolgot, még július és Augusztus között, amik szintén nem kerültek fel, de majd most!


Tudom, ezeket én is elkészíthettem volna, de egyszerűen nem tudtam ellenállni nekik a boltban...


Amúgy a függőággyal is szemeztem, de azt már csak elkészítem, ilyen lusta nem lehetek, hogy nem!


Az asztalt is megcsinálhattam volna,  de hát na! Az asztal és a székek Xolanie háztartásába kerültek a régi fa asztaluk és két fa szék pedig a leendő babaiskolába.


És olyan boldog vagyok! Széket amúgy sem szeretek csinálni, mert állandóan szétesnek. Tudom, a gyakorlás teszi a mestert, viszont most sok más dolog foglal le. Többek között az angoltanáromnak szeretnék készíteni valami ajándékot kézzel, mivel annyit segít és segített nekem az elmúlt években és nem csak angolból. Ő egy igazi jóbarát, mint egy nagynéni, úgy tekintek rá.


Emellett töröm a fejem a kedvenc mesém babás feldolgozásán is. Még nem döntöttem el, hogy modern vagy korhű legyen-e, mennyire költsem át vagy hagyjam meg az eredetiben ?

Aztán közvetlenül babatali előtt vettem egy pár ruhát is.
Az Euro centerben vettem őket, az egyiket a babatalis tombolára vittem el. Annyira örültem nekik, mivel ruhát még tudok csinálni a pasiknak de a cipőkkel bajban vagyok. 100 év elkészíteni őket és hamar el is tűnik a fél pár. Mondjuk mióta macskám van, ez nem meglepő, na de előtte? Elmennek megkeresni a fél pár babacipők a fél pár zoknikat, amit valószínűleg a mosógpszörny fal fel? Hagyjuk :)


És találkozó előtt kaptam egy Pocahontas babát is.
Olyan szééép!



Persze, hogy kibontottam! A talira is jött velem. A dobozos képek viszont olyan izgalmasak. A bontogatás előtti izgalmat idézi fel. Amikor még nem érintette senki, amikor még minden kis hozzá tartozó alkatrész megvan... Aztán a bontogatás. Amikor egyesével szabadítom meg a babát a műanyag doboztól, a papírra rögzítő kis drótoktól.

Aztán persze a ruháktól. Mert elvileg mind ugyanúgy néz ki, de akkor is! Milyen a teste, a ruhái a cipője stb... Tutira mindenki levetkőzteti őket kibontás után!


Amint megtalálom Krisz baba fotóit, felrakom ide, hiszen mindent dokumentálni kell!
 

2017. március 23., csütörtök

Zöldtündér

Vadvirág tér Zöldtündéren található, ami falunál kicsit nagyobb, városnál kicsit kisebb, így a helyiek gyakran vitatkoznak arról, hogy ez a Budapest közeli kis babatelepülés tulajdon képpen mi is valójában. Abban azonban mindenki egyetért, hogy itt jó élni, dolgozni és kikapcsolódni is.

Xolanie egy lakóautóban élt és rendezte be a fodrászszalonját,,. Azóta viszont beindult a fodrász üzlete. Régebben Zöldtündér lakói a szomszédos településekre jártak hajáskodni, viszont mióta Xolanie megyitotta saját üzletét, az itt élők nagy megelégedéssel veszik igénybe a lány szolgálatait.

Azóta eltelt néhány év és Xolanie-nak sikerült saját üzlethelyet vennie és tanítvánnyal is tud foglalkozni.

Emellett Fanni, mint körmös és pedikűrös dolgozik a szépség sarokban, illetve Dita, amikor éppen nem színpadon van, sminkeli a kedves vendégeket.






Az egyik nagy beruházás egy bolt volt, amit Estefania nyitott meg, de később el is adott egy lánynak, amikor végre be tudott iratkozni egy cukrász tanfolyamra.


Most Zsóka vezeti a boltot egyedül. Nem túl praktikusan a kassza egyelőre a húspult mellett van, mivel Zsóka egyszemélyben kasszát és a húst is viszi. Estefania azonban egy nagyon jól működő boltot adott át a lánynak, így Zsóka hamarosan fel tud valakit venni a húspultba kiszolgálónak.


Mindenki szeret ebben a boltban vásárolni, mivel nagy a választék, a zöldségek, húsok mindig frissek és jó minőségűek, de az árak viszonylag kedvezőek.


Még cipőket, táskákat és játékokat is lehet kapni az élelmiszereken túl.

Estefania sikeresen letette a cukrász vizsgát, így a Vadvirág Vegyesboltba például ő készíti a süteményeket. A péksüteményekért továbbra is Erik készíti.

 Egyben az egész városrész.



Jó. Használjátok a képzelőerőtöket. Az a lakóház nem a bolt fölött van, hanem mögötte :)



Nemsokára az is kiderül, mi van Zöldtündér másik felén, illetve az is, hol van az a bizonyos Vadvirág tér. 

2017. március 7., kedd

Átalakulok

Csúnyán elhanyagolom a babás barátaimat, sajnálom! Nem kommentelek, nem blogolok, hiányoztok is nagyon!
Mentségem, hogy több dolgom is van (igen angol... még mindig... Párom éppen hol van, hol nincs, állandóan úton, dolgozik, húzós, mert keveset látom, vagy ha mégis, akkor zombi... és munka és háztartás meg a szokásos napi rutin) De az egyik dolog, ami miatt nem írtam (többek közt), egy ötlet.

Bizony, belevágtam egy olyan projektbe... Na nem gondoltam, hogy ennyi meló lesz vele...
Elöljáróban pár kép:


Minden mozdítható babaház világosságba borul. Vannak mécseseim, mini olvasólámpáim és elemes karácsonyfa égőim. 

Alakul egy étterem:


Egy bolt is. Vicus segít. Habár inkább akadályoz.


Ez volt előtte. Összecsukható, hú, de jól nem használható. Most nem lesz összecsukható, de lehet majd használni



Az átalakulás azért kell most nekem, mert RÁÉBREDTEM, HOGY EGY NAP CSAK 24 ÓRÁBÓL ÁLL. Így, nagy betűkkel, hogy emlékezzek rá. 

Ha kész a projetkt akkor:
  • kész itthoni stúdióm lesz, kész hátterekkel (kivéve egy dolgot, de azt majd, ha kész a prjekt, meglátjátok)
  • kevesebb babrálás, több idő fotózni, több idő írni és Veletek lenni (remélem)
  • Tök állat lesz az Alkotós kuckó.
Remélem mostmár többet tudok haladni ezzel a projekttel és a végredmény nektek is tetszik majd!
Nagyon várom az észrevételeket, hamarosan újabb fotók is érkenek és folytatódik Marilyn története is, ahol végre kiderül, össze illenek-e Dennissel. 





2017. március 3., péntek

Ez tetszett

Barbie-ról nagyon sok negatív dolgot lehet olvasni, ami szerintem nagyon igazságtalan.

Most viszont találtam egy 2012-es cikket, ami nagyon tetszett. Párom nagymamája nagyon szereti a rejtvényeket és van egy csomó régi rejtvényújságja is, amiben megtalálta ezt a cikket és rögtön rám gondolt.

A cikkben igazság szerint Barbie története van leírva és azok a karrierek, amiket kitaláltak neki, amiről szrintem már mindenki hallott, de ez abszolút nem negatív hangnemben íródott cikk, ami nagyon is tetszett benne.

A cikk ebből a lapból származik ( megjegyzem, nagyon sok érdekes cikket találam benne ezen kívül is):


Szóval jól lefotóztam és most felrakom nektek is, hátha tetszik. (Előnézetben megnéztem szerintem olvasható.... Ha mégsem, jelezzétek, csinálok másik fotókat róla)


Még néhány képpel is illusztrálták a cikket. 


Lehet, néhol pontatlan a cikk, de legalább nem az a lehúzós, Barbie utálós tucat, amikkel újabban találkozni lehet.





És hogy mi van velem? Hamarosan kiderül :)

2017. január 7., szombat

Betegség miatt szüneteltünk

A legutóbbi bejegyzés óta ledöntött a lábamról valami nyavaja.

Pedig készültem fényképezni karácsonyi és szilveszteri sztorikat. de sajnos erről lecsúsztam. Viszont a karácsony nagyon jó volt. 24-én még nem voltam beteg, és családdal töltöttük azt a napot. Nagyon jó volt, mindekinek sikerült örömet szerezni. És nagyon jól töltöttük az időt, ettünk-ittunk, sokat beszélgettünk.

Karácsonyra kaptam néhány babás dolgot is.

Mióta Chad hazaért, már csak Zeke hiányzott nekem. Szeretnék egy iskolát csinálni és most már vannak fehér és fekete tinijeim. Gyerek babáim. Úgy örülök!

Zeke és Sharpay nagy meglepetés volt. 


Kaptam még két bútort is, amket majd Marilyn kap meg és egy konyhát is, amit majd Spencer és Lucy kapnak. A konyhát elfelejtettem lefotózni, de majd a sztoriban látjátok majd. 


Marilynt és Dennist elvittem magammal, hogy majd fotózok ott egy kicsit a sztorikhoz, de ott végül nem volt alkalmam történetet kitalálni, viszont nagyon jó viszonyítási alap voltak. Zeke és Sharpay sokkal alacsonyabb, mint Dennis és Marilyn. Nem tudok róla, hogy gyártottak volna más fekete tini fiút Zeke-en és Chaden kívül, szóval most nagyon boldog vagyok.


Aztán elmentünk két ünnep közt az Auchanba. És amit találtam...

Steffi Evi, fekete kiadásban! Ő majd kisfiú lesz, a szájáról lemosom majd azt a rózsaszín festéket és kap nacit meg felsőt. Nem is gondolam volna, hogy találhatok itthon néger steffi babát.



És hoztam egy cuki vörös kislnyát is. 


Aztán tegnap a kínai vegyesből ez a kis barna gyönyörűség is hazajött. 


Olyan beteg voltam, hogy csak tegnap jutottam odáig, hogy kibontsam a gyerekeket a dobozból. De végre megtettem és jól le is fürdettem őket. 



 Remélem mindenkinek szépen és békésen telt a karácsonya és a szilvesztere! Igyekszem hamar teljesen meggyógyulni is felvenni a történeteim fonalát.

Addig is:
MINDENKINEK BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK!