Bajbajutott látogató 2. rész - Western park

Természetesen mivel a Gyilkos elmék sorozatból vettem kölcsön Spencer karakterét (némileg módosítva őt is meg a helyszínt is) így a sorozathoz hasonlóan itt is ugyan azt a munkát végzi, ugyan azzal a csapattal, mint az eredeti verzióban. Nézzétek el nekem ezt a dolgot, de annyira bírom ezt a sorozatot és ezt a karaktert, hogy nem tudtam kihagyni a saját történeteimből.

Marilyn már lassan egy fél éve érkezett a Vadvirág térre. Hamar megszokta az itteni életet, szerencsére Dita és Dennis mindenben segítettek neki. Marilyn, a viselkedés kutatók javaslatára pszichológushoz jár, hogy fel tudja dolgozni azt, amit a férje művelt vele. Emellett rendszeresen fellép Lucy és Dita bandáiban, mint szintis, szóval végre van pénze is, így hamarosan bérelhet magának egy saját lakást.

 Szinte minden kedvezően alakult a számára, kivéve, hogy a fiát még nem sikerült elhozni az apjától. Spencer, Morgan és a többi VKE tag megvizsgálták az ügyet, de sajnos Gab eddig nagyon jól viselkedett. Mindent elintézett és most úgy néz ki a helyzet, mintha Marilyn egy békés, boldog családból szökött volna el a fia mellől, magárahagyva őt és a férjét.

Spencerék viszont úgy vélik, hogy ez a látszat nem sokáig lesz fenntartható a férfi számára. Felvették a Scotland Yarddal a kapcsolatot és folyamatosan figyelik a férfi minden mozdulatát, emellett Ginny is tanúskodott már Marilyn mellett a londoni rendőrségen.

Most, hogy végre szép idő van, Dita, Dennis, Marilyn, Spencer és Lucy ellátogattak a tordasi Western faluba. Úgy gondolták, könnyebb lesz egy szép helyen beszélni Marilynnel az ügy fejleményeiről.

Érkezésükkor éppen műsor volt. Nagyon tetszett nekik a hely is és a show is, amit lelkes tapssal jutalmaztak.

Az egész műsor alatt és után régi zenéket játszottak, ami mindenkinek nagyon tetszett. A falu egész területén hallható volt a muzsika, így hol sértálva, hol táncolva múlatták az időt.

A műsor után sértálni indultak, elsőként megnézték a fenti teraszt, ahol egy kis időre le is telepedtek napozni, fényképezkedni.

Amikor már vagy tíz perce semmi érdekeset sem csináltak, Lucy félrevonta a férjét.

- Na, lassan szóba kellene hozni az eddigi dolgokat Marilynnek - nógatta Spencert a lány.
- De hiszen tudja. Tegnap mondtuk el neki. Viszont megnyugtattuk, kiemelt figyelmet szentelünk az esetének - válaszolta Spencer.

- Én most nagyon jól vagyok - kurjantott fel Dennis hirtelen. Nem vette észre, hogy Lucy épp Spencerrel beszél Marilyn ügyéről - Két jó csaj is velem lóg.
- Csak ne bízd el magad! - dorglta meg Dita nevetve.
- Ugyan, nem kell elbizakodottság, hogy tudjam, jó pasi vagyok - viccelődött Dennis.
- Én jobban szeretem a kicsit mackósabb alkatúakat. Bocsi, de ez van - kapcsolódott be Marilyn is.
- Ejnye, hát mégsem bukik rám mindenki? Ez meg hogy lehet? - élcelődött tovább Dennis, majd színpadiasan hátrasimította szép hosszúhaját.

A többiek jót derültek Dennis beszólásain, még Marilyn kedve is jobb volt az átlagosnál. Amikor látta és hallotta, hogyan dolgoznak a viselkedés kutatók, teljesen megnyugodott.

Javaslatukra ügyvédet is fogadott néhány hete, hogy minél hamarabb elválhasson Gabtól. Emellett Spencer főnöke, Hotch javasolta a pszichológust, egyrészt mert a bíróságon is tanúskodhat majd a lány mellett, másrészt Marilynnek is jót tesz, ha a lelke is segítő kezekbe kerül.

- Ginny beszélt Gabbal telefonon. Állítólag Krisz jól van - fordult Spencerhez Marilyn.
- A Scotland Yardon is ezt mondták. Még mindig reggeltől estig bölcsiben van, csak az éjszakákat és hétvégéket tölti az apjával. Habár egy kicsit elhanyagoltnak látszik, de a férjed arra fogja, hogy elhagytad és ő nem tudja még hogyan gondoskodjon Kriszről.
- Gab egyedül még a mosógépet sem tudta beindítani - válaszolt a lány.
- Nem lenne jó megoldás, ha Ginny elmenne Gabhoz és a kisfiúhoz? - gondolkozott Lucy. - Ha Ginny elmegy Gabhoz, és történik vele valami, mondjuk Gab rátámad, akkor ki lehet hozni őt és a gyereket is. Be is drótozhatnátok a lányt. 
- És ha Gab tudja, hogy ő beszéltr rá Marilynt a szökésre? Túl kockázatos! - vetett ellent Spencer.  Civileket nem jó ötlet bevonni. Még akkor sem, ha maguk akarnak segíteni.
- Éppen ez az! - kapott a szón Marilyn. - Nem hallottam Ginny-ről tegnap óta, a telefonját nem veszi fel. Azt tervezte most hétvégén átmegy a fiamhoz. A férjét nem tudom elérni, mert épp valami konferencián van Amerikában, így nem tudom, hazaért-e a barátnőm.
- Miért nem ezzel kezdted? Telefonálok a többieknek és Londonba is!

Amíg Spencer telefonált, a többiek megnézték a következő show-t. Nagyon élvezték az előadást, bár egészen addig nyugtalanok voltak, amíg a férfi vissza nem tér.

A VKE javasolta, várjanak hétfőig és ha akkor sem kapnak hírt Ginnyről, kitalálják a következő lépést. A londoniakat is értesítették, így akár Ginny telefonál, akár a Yardtól kapnak róla információt, rögtön tudnak reagálni az eseményekre.  

Kissé megnyugodva indultak tovább a parkban. Betértek a múzeumba is, ahol ismét összeálltak egy képre. A múzeum leginkább az indiánok életéről szólt, de nekik nem kellett elkolvasniuk semmit... Spencer mindenre kiterjedő előadást tartott nekik az amerikai őslakókról, az első telepesekről és arról, hogyan foglalták el az európaiak az őslakók elől a hazájukat.

- A férjed egy két lábon járó lexikon - jegyezte meg Dita elismerően.
- Viccelsz? száznyolcvanas IQ-val és fotografilus memóriával? Én is az volnék - nevetett Lucy. - Egy kétszáz oldalas könyvet negyed óra alatt aelolvas.
- Viccelsz? - kérdezte Marilyn.
- Én? Dehogy! Szinte az összes otthoni könyvet  fejből tudja. Nagyjából két nap alatt mindent elolvasott.
- Igen, az átlaghoz képet jobban teljesítek - mondta Spencer, közben zavarában elpirult, ahogy minden csodálkozó szempár rászegeződött. - De ha nagyon sokat beszélek, vagy nem érdekel amit mindok, szóljatok rám, nem haragszom meg. Tudom, hogy néha elragadtatom magam és sokat beszélek.
- Nagyon érdekes, amiről beszélsz, ha van kedved, folytasd, engem érdekel! - lelkendezett Marilyn, s a többiek lelkesen helyeseltek.

Így Spencer végre lelkes közönségre talált, akik nem folytották belé a szót. Annyira érdekelte a többieket a történelem, hogy majd egy órát maradtak a múzeumban, pedig nem is olyan nagy az a kiállítás.

A végén még Pocahontas mellé is beálltak fotózkodni. Dennist zavarta, hogy Pocahontas olyan magas, így a lányokkal együtt felmászott a hordó tetejére. Miután mindkér lányba belekarolt, parádésan körbeforgatta őket a zene ritmusára, s a két lány nevetve vette tudomásul a bohóckodást.
De kipróbálták a céllövöldét, ijjászatot, körülnéztek a Serif irodájában és még fagyizni is volt kedvük.

A nap végére jól elfáradtak. Marilyn csendes lett hazafelé már csak bámult maga elé. Megérezte, hogy a fia nemsokára ismét vele lehet. Amikor a többiek kérdezgették, miért lett szomorú, képes volt mosolyova válaszolni:

- Minden rendben van! Elfáradtam, de minden nagyon tetszett! 

Magában pedig hozzátette:

- És ha az Isten is úgy akarja, minden rendben is lesz. Csak Ginny legyen észnél és ne essék bántódása!