Bajbajutott látogató 5 - Félelem

Figyelem! Erősebb rész következik, néhol trágár vagy sokkoló lehet!

Ginny néhány nappal később ért Budapestre. Feljelentette Gabot a Scottland Yardon, felhívta még egyszer Spencert, hogy mikor adhatja oda Marilynnek a kisfiát, majd útnak indultak. Végül nem repülővel jöttek, hanem hajóval és motoron, mivel a lány utál repülni.

Spencerrel a megbeszélt helyen találkoztak.

- Szia! Te vagy Giny - köszönt a férfi, amikor meglátta a motoron a lányt és a kisbabát. Spencer még nem ismerte személyesen a lányt, mert éppen szabadságon volt és az édesanyját látogatta meg, amikor a többiek Marilyn ügyén dolgoztak.
- Te pedig Spencer. Szia! Hol van Marilyn?
- Van egy kis baj.

Erre már Ginny leszállt a motorról és közelebb lépett a férfihez.

- Miféle baj?

- Úgy hisszük, Gab meg fogja találni Marilynt. Körözést adtunk ki ellene és a párod védőőrizet alatt van, szóval őt nem találhatja meg. De Gab, eltűnt. Folyamatosan figyeljük a reptereket, a járatok utaslistáját, az autókölcsönzőket, a vonatokat, de eddig semmi. Lehet, hogy álnevet használ. Vagy még nem ért ide. Esetleg már az országban van, csak még nem találta meg a barátnődet.

- Ezért nem szólhattam Marilynnek, hogy nálam van a fia? Greg nagyn haragszik rám? És most hogyan tovább, van valami terv?

- Marilyn is védőőrizet alatt van, habár ő nem tud róla. Greg nem haragszik rád, inkább nagyon büszke, hogy "ilyen nagyszerű menyasszonya van". És most te is védőőrizet alá kerülsz. Le kell utaznod Szegedre. Megadom a címet, hogy hol van a védett ház, ott vár majd a kollégám. Amíg el nem kapjuk Gabot, ott kellene maradnod. És itt van pénz is.

- Pénz? Nem fogadhatom el - motyogta Ginny, habár elég kevés pénze maradt.

- Tedd el. Ez a pénz a bántalmazottak és hozzátartozóik megsegítésére van. És nem akarjuk, hogy bankkártyával fizess. Mivel Gab elvitte a telefonod, és gondolom nagyobb összeg felvétele vagy levásárlása esetén kapsz SMS-t, lenyomozhatja, hol vagytok.

- Köszönöm. Akkor mi most indulunk. Nagyon fáradt vagyok, szóval minél előbb érkezünk... Hová? Szegedre? Mindegy is. A GPS odatalál. Szóval jó lenne végre kialudni magam.

- Tarts ki. Innen már körülbelül két óra alatt odaértek.

Egek! Még két óra. Kell egy kávé és egy mosdó. Kicsit pihennem kell, ez a vezetés teljesen kifárasztott. - Gondolta a lány. - Habár ez már semmi ahhoz képest, amit Gab tett velem. Szerencse, hogy végig mantráztam magamban, hogy jó ember vagyok és szerethető, szép és a barátaimhoz hűséges, különben az a féreg elhitette volna velem, hogy értéktelen dagadt hülye vagyok. 

Érkezés után, Ginny gyorsan bemutatkozott a két rendőrnek, akik a védett házban várták őket. Megfürdette a kicsit, gyorsan ő is zuhanyzott, aztán  ledőlt az ágyra és végigaludta a délutánt és az egész éjszakát. Vacsorázni sem kelt fel, pedig a két rendőr rendelt ételt a közeli kifőzdéből.

A következő két hétbe aztán felfedezték Krisszel a várost. A két rendőr távolról követték őket, ugyanis parancsba kapták, hogy ne tévesszék szem elől a lányt és a gyereket, de egyébként szabadon közlekedhetnek a városban.

Krisz a szökőkutakat élvezte a legjobban. Hangos sikongatásokkal örült, amikor a víz magasra tört és érdeklődve kukucskált keresztanyja ölében, amikor az visszahúzódott a talajba.

Ginny a napsütést élvezte. Az augusztusi melegben aztán minden nap vett egy nagy adag fagylaltot, jó hideg ásványvizet és áldotta az eszét, hogy a kényelmes cipőjét választotta erre a kalandra.

Több üzletet és kézműves bódét is végignéztek. Ginnynek leginkább a levendulás párnák a kedvencei, de a szép, kézzel hímzett terítőket is szívesen végignézte.

A felhőtlen városnézést azonban beárnyékolta a félelem. Gab viselkedése aggasztotta a lányt, attól félt, ha a férfi megtalálja Marilynt, és barátnője nem engedelmeskedik neki, bántani fogja.

De Marilyn most védőőrizet alatt van, szóval nem eshet baja. Szeged pedig csodálatos és ideje megkóstolni a halászlevet is, ha már itt vagyok és mindenki ajánlgatja. Még szinte nem is ettem magyar ételt. Pedig a pörköltet is meg kellene majd kóstolni és a töltött káposztáról is ódákat zengett minden magyar, akikkel eddig találkoztam.

Eközben Budapesten:

Marilyn szorgalmasan járt fellépésekre és próbákra a két zenekarral Mivel a Black Rose és a Beauty Night mindig egyszerre lépnek fel, nem okozott gondot ez neki. Az egyik zenekarban gitárosként és vokálosként, a másikban szintisként lépett fel.
Ezen a napon a Black Rose-zal dolgozott. Egy új albumot készültek kiadni és össze kellett próbálni a zenét a szöveggel, illetve még két új zenét is írtak, de egy órával hamarabb végeztek, mint számított rá, mert a csapatnak elfogyott a lendülete és az ihlete. Ilyenkor szokott az történni, hogy estére valakinek jön egy jó ötlete és felhívja a többieket, és visszamennek a stúdióba dolgozni vagy átmennek valamelyikükhöz megbeszélni az észrevételeket, ötleteket.

Marilyn örült a kis pihenőnek, volt még ideje bemenni a plázába szétnézni. Közben mit sem tudott arról, hogy védőőrizet alatt van, így arról sem tudott, hogy a két rendőr elvesztette a nyomát, amikor felment a mozihoz megvenni a holnap estére szóló jegyeket...

Gab már néhány napja figyelte feleségét. Feltűnt neki, hogy a környéken sok a rendőr, amit nem tudott mire vélni, de rátudta, hogy Budapesten biztos jó a közbiztonság.

De ma szerencséje van, mert dél óta nem találkozott rendőrrel. Nem szerette a rendőröket. Mindig olyankor bukkantak fel, amikor nem kellett. Sok üzletét tették már tönkre azzal, hogy megjelentek, akkor amikor éppen üzleti ügyeket bonyolított a cinkosaival. Persze nem véletlenül, de hát téglák mindenhol vannak...

Végül nem bámészkodott tovább, becsöngetett a lányhoz. Marilyn annyira ledöbbent a férfi felbukkanásán, hogy szó nélkül beengedte. A férfi hanyagul ledobta magát a fotelre, majd belekezdett a mondanivalójába.

- Elhiszem, hogy elfáradtál és szabadságra vágytál, az én hibám, hogy nem mentünk nyaralni. De értsd meg, csak azért nem engedtelek sehová, mert nem akartam, hogy bajod essen. Nem értem, miért kellett szó nélkül elmenned. Megbeszélhettük volna

- Eljöttem, mert már nem bírtam a bezártságot és. Állandóan attól féltem, mikor lesz rossz napod - és valljuk be, sokszor volt ilyen - és mikor fogsz megverni vagy kiabálni velem. 

- De elhagytad a fiadat.

- Hogy van Krisz? - kérdezett rá most már a lány.

- Azt hittem nem érdekel. Olyan könnyen lemondtál róla! Nem is érdekelt, hogy mi lesz vele. Szégyellheted magad!

- Okom volt eljönni! - dacolt Marilyn. Azt már nem tette hozzá, hogy ő csak sétálni indult és nem a világ másik végébe.

- Okod? Mindened megvolt. Lakás, étel, néha nyaralás is. Persze nem minden évben, de nagyon jól éltünk. Dolgoznod sem kellett, hiszen jól fizető munkám van. És most? Mid van? Egy lepukkant kicsi lakás. 

- Csak mondd el, hogy van Krisz. - kérlelte a lány.

- Jól van, csak hiányzik az anyja. Ezért jöttem. Hajlandó vagyok megbocsátani neked. Hazajöhetsz. 

- Nem megyek haza. A fiamat szeretném visszakapni. De itt sokkal jobb nekem.

- Jobb? Itt? - Gab felkapta a vizet. - Mi a jó itt? Ez a szutyok kis lakás? Vagy végre kurválkodhatsz?
- Van szabadságom és van munkám, Vannak barátaim.
- Milyen munka az, amiből már tudtál bérelni egy lakást? Kaukcióval? Nem veszem be, biztosan valami erkölcstelen dolgot művelsz! De megbocsátom neked.
- Nem megyek haza veled. Hozd el nekem a gyereket.

- Teljesen elment az eszed. Rossz anya vagy. A végén elveszed tőlem a fiam aztán ha megint megunod, akkor kire passzolod majd? Árvaházba adod? Nem vagy normális.
- Nem szeretnék elmenni innen. Nekem már ez az otthonom...
- Hogyne! Pasikkal, ki tudja hánnyal meg a cafka barátnőddel. De Krisz velem marad.
- Beperellek, mad akkor meglátjuk! - vágott vissza Marilyn.

- Beperelsz? És az ügyvédet meg a bírót is "beírod majd a naptárba" , csak hogy megnyerd a pert? - hajolt közelebb a lányhoz Gab.
- Beperellek és nekem ítélik majd.
- Nem vennék rá mérget! - Gab olyan erősen ütötte meg Marilynt, hogy a lány nekiesett az asztalnak, majd azzal együtt felborult, jó nagy robajt okozva. - Ha például meghalsz, már nem perelhetsz be, nem igaz?
- Nee... - nyögte a lány.
- Végül a fiad is megtudja, hogy az anyja elhagyta és szép szóval sem lehetett meggyőzni arról, hogy hazajöjjön hozzá. Az erkölcstelen, szabados, városi élet végzett veled - mondta a férfi és még néhányszor megrúgta Marilynt. - Egyébként felfogadtam egy gyerekcsőszt. Fiatalabb nálad és nagyon jó munkát végez. Takarít, főz és vigyáz a gyerekre... Apával is szívesen tölti az időt. Tehát nem marad anya nélkül a fiad, ha megkérem Lilla kezét. Sokkal jobb anyja lesz a fiadnak, mit te valaha voltál! Talán Máltán lesz a nászutunk. Aztán visszaköltözök vele a szülővárosunkba, mivel ő is ott született, ahol én, Bécsben. Hogy is jutott eszembe Londonba költözni... Csak miattad!

Azonban a robaj és a kiabálás az emeletre is felhallatszott. Xolanie leszaladt a konyhába az anyjához, ahol a két nő felhívta Dereket.

És Dennis is megérkezett a megígért szekrénnyel.

- Hogyan fogom én ezt a monstrumot felvinni a lépcsőn? - töprengett félig hangosan, amikor meghallotta a dulakodást. Elfeledve a szekrényt, rohant be Marilynhez.

Dennis alig tudta leszedni Gabot a lányról.

- Ez az egyik szeretőd? - hörögte a Gab. - Ebből tartod fent ezt a lakást, mi? Máshoz nem is értesz!
- Te szemétláda, ha nem tűnsz el, agyonverlek! - kiabálta Dennis, majd behúzott a másiknak.

Miután Xolanie és Dia felhívták Dereket, Dia már szaladt is le, hogy kiszabadítsa Marilynt. Kezében a forró lábossal, amiből út közben kiszóródott az étel. Amint leért, tarkón vágta Gabot, úgy, hogy a férfinek egy nagy égett púp nőtt a fejére.

- Mocsok! Takarodj innen! Bántod ezt a szegény kislányt, ilyen nagy marha létedre? Adok én neked! Miért nem velem méred össze a tudásod, te gyáva? Félsz, ha rád ugrok kilapítalak, mi? - kiabálta Dia, miközben folyamatosan püfölte a férfit a lábossal, ahol érte.
- Csak nem megérkezett a Madam is? Mi ez? A piros lámpás negyed? - vágott vissza a férfi, miközben megpróbálta megütni Diát is.

Marilyn sokkot kapott. Csak állt remegő lábakkal és mozdulni sem tudott...

Végül aztán feladta és menekülőre fogta a dolgot. Dia viszont még kint a folyosón is üldözte a férfit, el akarta kapni, hogy Derek bevihesse őt a rendőrségre, de Gab gyorsabb volt nála.

- Gyáva kutya! Megállj! Velem már nem bírsz el? - Kiabálta. Végül Dia dühében csak a lábast vágta hozzá Gabhoz, ami el is találta a férfit. - Ezt neked és vissza ne merj jönni, mert azt nem úszod meg!

Dennis átölelte a lányt, aki zokogva borult a nyakába.

Dia felkísérte Marilynt Xolanie-hez, aki próbálta lecsillapítani a lányt, hiába.

- Ez az a szekrény, amit hoztál Mókuskának? 

- Igen, csak egyedül nem tudom bevinni. Derek majd segít, ha megjön. 

-Ne butáskodj, ha elbírtam azzal a tuskóval, egy szekrény nem fog ki rajtam.

Már berakták a bútort a szobába, amikor Derek megérkezett. 

- Fiacskám, nagy buliról maradtál le! Megtáncoltattuk azt a gyáva nyulat rendesen, igaz, Dennis?

- Siettem, ahogy tudtam. A járőrök sem értek még ide?

- Nem, még senki, sőt az a két a testőr is felszívódott, akik Marilynt védték - mondta Dennis

- Igen, beszóltak a központba, hogy elveszítették őt a bevásárló központban. De közben volt egy baleset is az elkerülő úton, a főutat meg lezárták, szóval hatalmas a dugó mindenhol. A testőrök meg ráadásul gyalog és busszal közlekedtek, hogy Marilyn közelébe tudjanak maradni. Szóval... 

- Akkor te hogyan értél ide ilyen hamar? - érdeklődött Dia. - Hiszen tíz perce hívtunk.

- Már akkor elindultam haza, amikor megtudtam, hogy a testőrök szem elől tévesztették Marilynt. Már úton voltam, amikor felhívtatok. Még szerencse, hogy közel van az őrs.

- Most akkor mit tehetünk? - kérdezte Denis, aki legszívesebben felrobbant volna dühében, hogy Gab megszökött.

- Marilynt kórházba kell vinni. Látleletet kell vetetni, országos körözést adunk ki Gabra és holnap vagy holnapután újra beszélgetünk Marilynnel, hátha eszébe jutott valami Gabról, ami segíthet elkapni őt - Magyarázta a férfi. Feldúlt volt, mert ha nincs az a káosz a városban, talán rég elkaphatták volna azt a vadállatot. - Egyébként hogy van a lány?

- Menjünk, nézzük meg.

- Adtam neki egy nyugtatót, most alszik - suttogta Xolanie.

- Akkor mentőt hívunk és bevitetjük a kórházba. Melyiket adtad neki? A homeopátiást vagy a másikat? - kérdezte Derek.

- A másikat, az erősebb. Majd mondani kell a mentősnek is.

Dia hívta a mentőket, akik több, mint egy órával később értek oda, még úgy is, hogy használták a megkülönböztető jelzést.

Marilynt csak két napra tartották bent megfigyelés alatt. Amikor hazaengedték, bemutatták neki a testőreit, akik ezentúl kísérik mindenhová és kikérdezték őt Gab múltjáról, szokásairól újra. 

Marilyn nem seok dologra emlékezett utólag. Annyi maradt meg neki, hogy Gab meg akarta ölni őt és hogy újra akar nősülni. És Bécsben lesz a nászút, vagy haza is költözik? Erre már nem emlékezett...