Randevú a strandon, kirándulás az állatkertben

Sindy és Kevin végre eljutottak nászútra. Igaz, csak itt Budapesten, mert Sindy nem akart túl messzire menni a lánya közeléből.

- Itt jó lesz letelepedni? - kérdezte Kevin.
- Igen, nekem tetszik, van egy kis árnyék, de ha van kedvünk napozni, akkor tudunk napozni is - mondta Sindy, bár nem volt lelkes.
- Mi a baj Kedvesem? - kérdezte Kevin.
- Azon gondolkozok, vajon jó ötlet volt-e egyedül hagyni Melindát a tesómmal?
- Ne aggódj! Jól ellesznek, és ha kell, anyukád is feljön Budapestre segíteni. És Barbie-éknál vannak, ők is segítenek - próbálta megnyugtatni feleségét Kevin.

Végül letelepedtek a fűbe, de Sindy csak nehezen tudott ellazulni.

Nem sokkal később két anyuka jelent meg Sindy-ék mellett. A gyerekek zsibongása kicsit jobb kedvre derítette Sindy-t.

- Nézd ezeket a gyerekeket, milyen helyesek! - mondta elragadtatva Sindy.
- Igen azok - helyeselt Kevin.

Sindy Kevin ölébe hajtotta a fejét. A gyerekek látványa valamiért megnyugtatta, és ennek Kevin nagyon örült. Ő, mint pasi nem értette, Sindy miért aggódik ennyit. Melinda jól van, biztonságban, szeretetben, hiszen a nagynénje nagyon szereti az ő kislányukat. Így csak felesleges aggódásnak ítélte Sindy érzéseit, bár mi tagadás, neki is hiányzott Melinda gügyögése. De nem aggódott miatta, úgy gondolta ez természetes, hogy a lányuk néhány napot rokonoknál tölt, hiszen már majdnem egy éves, és már rájuk fér a pihenés csak kettesben, amikor nem kell Melinda miatt percenként felkelni éjszaka, nem kell nappal félóránként a pelenkát nézegetni. Mi baj lehet? Ha esetleg mégis megbetegszik, amiben erősen kételkedett, akkor Sidney és Barbie-ék biztosan remekül ellátják majd. Bár ha a kislányuk mégis összeszed valamit, Sindy bizonyára azonnal rohan majd haza Melindához.

Ezen gondolatok kicsit elbizonytalanították Kevint, hiszen ha bármi történik, akkor a felesége majd addig rágja a fülét, míg hazamennek. 

Közben Sindy kezdett felengedni és csak annyit látott, hogy férje békésen üldögél és simogatja a haját, nem is sejtette, hogy Kevin azon aggódik, mikor kell hazarohanni a lányuk miatt. 

Neki ez az aggódás természetes volt. Kislány korában, de még később sem hitte volna, hogy valaha így fog szeretni valakit, mint Melindát. Nem hitte, hogy egy gyerek születése teljesen átírja az ember értékeit, érzéseit. 

Elnézte a gyerekeket a parton és nem is tartotta maggában tovább a gondolatait.

- Olyan szépek ezek a gyerekek. Azon gondolkozom, milyen jó lesz, ha a mi lányunk is ilyen nagylány lesz, mint ők. Akkor majd őt is ki merem hozni a strandra és nem kell terhelnem vele a tesómat, hogy vigyázzon rá - mondta elgondolkodva a lány

- Jaj, szívem, mire a mi lányunk ilyen nagy lesz, addigra Sidney lesz kismama és mi vigyázunk az ő gyerekére - Nevetett a férfi. - Vagy addigra lesz még néhány gyerekünk nekünk is.

- Meglehet. Hány gyereket szeretnél? Én kettőt vagy négyet. Remélem a második fiú lesz, a harmadik megint lány és a negyedik megint fiú. 

- Te már így meg is tervezted? Én is minimum kettőt szeretnék, de a néggyel sem üldözöl el. De több babát nem akarok, mint négy... Az már sok - gondolkodott Kevin.

- Mit szólnál, ha most célba vennénk a medencét? Melegem van.

- Nekem is melegem van, és éppen ezt akartam javasolni. Ott is tudunk tervezgetni.

- Működik a telepátia! - nevetett Sindy

Közben néhány ismerős is megjelent a strandon.

- Olyan jó itt! - lelkendezett a lány.

- Ugye mondtam, hogy ilyen forróságban a strandra érdemes jönni. Bár a tegnapi Gellért hegy is nagyon jó volt, de ez itt a Paradicsom!

- Azért a tegnapi túrázásnál nem volt ilyen meleg - jegyezte meg Raquaelle - És jól érezted magad nem?

- Nagyon jó volt a tegnap is, és igazad van, tegnap csak 35 fok volt, de ma van negyven is. Nézzünk körül, hol lehet enni, aztán csobbanjunk - javasolta Gill.

Gill és Raquaelle gyorsan átöltöztek fürdőruhába, majd el is indultak felfedezni a strandot.

Eközben Kevin és Sindy már a medencében pancsoltak. Sindy nem bírt magával és jól lefröcskölte Kevint, mire a férfi megcsiklandozta a lányt. Jót nevettek, mahd kicsit kifáradva végül leültek a szökőkút mellé.

- Mit csináljunk most, otthon hagytuk a labdát? - kérdezte Kev.
- Ússzunk versenyt! - kiáltott fel Sindy.
- Remek ötlet! - helyeselt Kevin és már ugrott is a vízbe.
- Ez csalás, nem is mondtam, hogy RAJT! - nevetett Sindy, de azért gyorsan férje után indult.

Miután szétnéztek, megkeresték merre van a mosdó és a lángosos, elindultak a medence felé. Út közben viszont találtak egy kis kertet, ami nagyon tetszett Raquaellenek, így azt is megálltak megcsodálni. Gill nagyon örült, hogy a tervezett program így tetszik a lánynak, de azért szeretett volna már a medencében hűsölni. A virágok akkor is itt lesznek, miután kimásztak a vízből.

- Nagyon tetszik ez a kis kert itt a strandon, imádom a virágokat - örvendezett a lány
- Én is szeretem, de most az lenne a legjobb, ha bemennénk a vízbe.
- Csak nem meleged van? - kérdezte Raquaelle.
- Á, dehogy, csak otthon felejtettem a téli kabátomat, ezért nem vettem fel - viccelődött Gill.

 

Végre elérték a medencét is és Raquaelle-nek nagyon tetszett ez is. Gyorsan bemásztak hát, a szökőkút mellett telepedtek le.

Mire visszaértek az úszásból, a helyüket elfoglalta Gill ésRaquaelle.

- Én győztem! - rikkantotta Kevin.
- Csaltál! - nevetett Sindy
Leültek ők is a szökőkút mellé. Ekkor vették észre a másik párt, akik jót mulattak rajtuk.

 

- Kicsi a világ! - örvendezett Sindy.
- Ez tök jó, örülök, hogy találkoztunk! - örvendezett Gill.
- Mi is örülünk - mondta Kevin.
- Látom, szerettek úszni. Én sajnos nem tudok - mondta Raquaelle.
- Semmi baj, ha akarod megtanítunk - ajánlották fel egyszerre mindannyian.

- Ne fáradjatok, én nem annyira szeretnék megtanulni. Én inkább napozni szeretek vagy labdázni a vízben, de valahogy sosem akartam megtanulni - hárította a felajánlásokat a lány.
- Ahogy gondolod. Egyébként merre vagytok, nem láttunk titeket a parton.
- Nem messze a bejárattól, nemrég érkeztünk - felelte Gill.
- Mi is arrafelé vagyunk. Biztos elkerültük egymást kint, ezért nem találkoztunk - mondta Sindy.
- Ha gondolhátok, telepedjetek mellénk - ajánlotta Kevin.
- Én is ezt akartam javasolni - örvendezett Gill.

 

A délelőtt hamar eltelt, és Sindy nagy örömére Gill és Raquaelle hozott labdát, így sokat játszottak a vízben. Egy óra körül aztán kimásztak a partra lángost enni és áthurcolkodni egymás mellé. Raquaelle ajánlására Sidney.ék is megkeresték a kertet és ők is körbesétálták azt.

A délután is hamar eltelt. Ebéd után a parton maradtak egy darabig beszélgetni és és napozni. Közben a két anyuka a gyerekekkel szintén célba vették a medencét, így attól sem kellett tartaniuk, hogy a kis csibészek a nagy labdázás közepette véletlenül eltalálnak valakit játék közben.

Végül aztán Gill és Raquaelle is a pancsolás mellett döntött, míg Sindy és Kevin inkább megkerestek minket.

Természetesen mi is a strandon voltunk, így amikor Sindy és a férje csatlakozott hozzánk, hamarosan megjelentek a többiek is.

És a felnőttek rögtön rárepültek a koktéljainkra, amíg a gyerekek játszottak. Igen, jól látjátok, Xolani-nak van egy lánya. Derekkel örekbe fogadták őt, miután Derek és a csapata felderítettek egy csúnya gyilkossági ügyet és a kislány árva maradt. Derek úgy érezte, Kate nagyon hozzá nőtt az ügy során és amikor Xolanie is találkozott a kislánnyal nem volt kérdés mit tegyenek.

De kanyarodjunk vissza a koktélokhoz. Természetesen, miután mindenki megkóstolta, a poharamban igencsak megcsappant a folyadék szintje, így kénytelen voltam hozni még egyet magamnak.

Gill és Raquaelle nagyon egymásra talált a ragyogó napsütésben, immár kicsit becsípve. Indulás előtt megbeszéltük, hogy másnap hajókázni megyünk este, előtte pedig városnézés lesz a program Sinsy, Kevin, Gill és Raquaelle is lelkesen fogadták az ötletet, így a nászút és a randizgatás végül is összefonódott egymással, mert ők négyen nagyon jó barátok lettek.

És másnap a Parlament előtt már négyen vártak ránk, amíg megérkeztünk.

A hajóra várva. Mind a négyen ott ülnek mellettem és nagyon izgatottak, hogy ők is jöhetnek a kirándulásra.

És íme a hajó. Vacsorával, élő zenével, tánccal és gyönyörű panorámával a Dunán.

Habár a kép nem lett az igazi és újat nem tudtam készíteni, a fiatalok nagyon örültek így is. Nagy élmény volt számukra a kirándulás

Raquaelle és Kevin szerint a lánchíd volt a legszebb.

Sindy és Gill viszont a Parlamentért volt oda.

Harmadnap az állatkertet vettük célba. Én örökbe fogadtam Hauku nevű Kea papagájt.

 A párom pedig Zucchero nevű zebrát.
Nagyon édesek voltak, nem lehetett őket nem örökbe fogadni!

Természetesen Raquaelle, Gill, Kevin és Sindy is csatlakoztak hozzánk.

- Nagyon szeretem a halakat - mondta Kevin. Olyan megnyugtató figyelni őket.
- Én meg téged szeretlek - mondta Sindy.
- Nem akarunk egy akváriumot? - kérdezte Kev
- Még meglátjuk. Szerintem sok baj van a halakkal, de ha ennyire vágysz rá, miért ne.
- Lenne egy kis relaxálós sziget a konyhában. Át tudnám alakítani, hogy a halak is elférjenek és a konyhabútor is - gondolkodott Kev.
- Akkor alakítsd át a konyhát. Talán tényleg szép lenne. Egy kis színfolt a konyhában - lelkesedett most már Sindy is az ötletért.

- Ez az oroszlán is gyönyörű. Tarthatnánk macskát... - morfondírozott a lány.
- Halak mellett?
- Persze, lehet teljesen zárt akváriumot is kapni, amibe nem tud belemászni a macska.

Gillék is lelkesedtek az oroszlánért, Raquaelle szívesen megsimogatna egyet, ha nem félne, hogy a nagymacska felfalja őt.

Együtt nevettek a teknősökön, ahogy a salátát ették.

- Na, ők nem stresszelnek - állapította meg Raquaelle.
- Talán ezért élnek több száz évig - mondta Gill.
- Nagyon édesek! Nézd, hogy küzd az a pici azzal a nagy levéllel!
- Ha akarod, veszek neked egy ékszerteknőst.
- Komolyan? Nagyon édes vagy! - örvendezett a lány.

Sindy-ék a gorillákat is megcsodálták, habár abban egyet értettek, hogy majmot nem akarnak otthonra.

Gill és Raquaelle is megcsodáltak egy akváriumot és komolyan elgondolkoztak azon, hogy annyi állatot nem tudnak majd tartani otthon, amennyit szeretnének.
- Választanunk kell - sóhajtott a lány.
- Vagy vennünk kell egy nagy házat nagy udvarral - nevetett a férfi.

Végül az hazaindulás ideje is eljött, így mindannyian a megbeszélt helyen a rájáknál találkoztunk. Nagyon szép volt ez a nap is, ebben mindannyian egyetértettünk.

Elnézést a késlekedésért, de akartam még pár fotót készíteni a bejegyzés elejére. De beláttam, hogy nem lesz időm kivitelezni a tervem a közeljövőben. Remélem így is tetszik a történet!