Az első hat képet a párom készítette a folyosón tegnap délután, mivel én éppen vidéken vagyok és indulás előtt már nem volt időm megcsinálni a képeket. Aztán elküldte e-mailben én meg paintben aplikáltam bele Spencer kezébe a fegyvert és Derek kezébe a bilincset. (nem tudom mennyire látszik majd a pisztoly)
Bár úgy tűnhet, hogy a történet véget ért, de sztori folytatódik Marilyn címmel, remélhetőleg már a jövőhéten.
Egy héttel Gab megjelenése után Marilyn már kezdte magát jobban érezni, bár már sehová sem mert egyedül elmenni. Dennis, Dita és Xolanie társaságában töltötte az idejét, habár már tudta, minden lépését rendőrök vigyázzák.
Derek, Spencer és a többi viselkedéskutató nagy erőkkel próbálták kitalálni, mi lesz Gab következő lépése. J.J, viselkedéskutató nő elutazott Londonba és az egyik Scottland yardi rendőrrel beköltöztek a Gab lakásába, ha a férfi hazamegy, akkor rögtön le tudják taróztatni a férfit.
Emellett minden nap, minden órájában volt kint több rendőr és viselkedéskutató a Keleti pályaudvaron, hátha a férfi Bécsbe megy, az apjához. Ugyanis arra gondoltak, Gab talán vissza akarja szerezni az üzletrészét az apjától, amit eladott neki, amikor Marilynhez költözött Londonba.
A több napos várakozásnak és megfigyelésnek meglett az eredménye, Gab egyik nap megjelent a pályaudvaron.
- Figyelj, Kölyök, az ott nem Gab?
- De igen! - válaszolt Spencer.
- Ha nem vesz észre minket, talán sikerül észrevétlenül bekerítenünk.
Sajnos a férfi kiszúrta őket. Derek látásból már ismerős volt neki, hiszen, amikor a felesége után kémkedett, látta, hogy ugyan abban a házban lakik, mint Marilyn.
- Ez a pasi zsaru... Szépen óvatosan elsétálok, hátha nem vesz észre - gondolta. - Ez a hülye követ... Kiszúrt egem! FUTÁS! - de már hallotta is:
- ÁLLJON MEG!
- LE VAN TARTÓZTATVA!
Néhány perc üldözés után Derek rávetette magát Gabra, Spencer pedig pisztolyt szegezett a férfira.
Gab nem akarta megadni magát olyan könnyen, még a fegyver láttán sem. Dereknek muszáj volt őt teljes erejével a földhöz szorítani, hogy meg tudja bilincselni.
- Jogában áll hallgatni! Minden amit mond, felhasználható ön ellen a bíróságon - darálta Derek a szokásos szöveget.
- Az a ribanc meg sem érdemli, hogy.... - Az már nem derült ki, mi lett volna a mondat vége, mert Derek egy jól irányzott pofonnal elhallgattatta.
KÉT NAPPAL KÉSŐBB
Marilyn igazán felszabadult volt! Gab előzetes letartóztatásba került és olyan magas óvadékot szabtak ki rá, hogy a férfi apja nem volt hajlandó kifizetni a pénzt. Emellett szégyellte, hogy a fia egy erőszakos bűnöző lett, aki még a saját családját is képes megfélemlíteni.
Dita, Dennis, Marilyn Sindy és Kevin úgy határoztak, hogy kihasználják az utolsó augusztusi hetet, amikor még árnyékban is 30 fok van és kimennek a strandra lazítani. Természetesen Melindát, Sindy és Kevin lányát is kihozták fürdeni.
- Itt jó lesz letáborozni? - kérdezte Dennis.
- Persze! mondták a többiek.
A nap melegen sütött, mindannyian kimelegedtek, mire a strandra értek. Úszógumikkal, táskákkal, pléddel felszerelkezve keresték a megfelelő helyet, akol a lányok ki tudnak feküdni a napra, a pasik meg be tudnak húzódni az árnyékba a jó hideg jégkásával, sörrel vagy jégkrémmel. Végül egy nagy fa alatt rá is leltek a megfelelően napos és árnyékos helyre.
- Jól lepakoltunk mindent, de most már öltözzünk át és menjünk a vízbe! - türelmetlenkedett Kevin.
- Én még napozni akarok, de aki menni szeretne fürdeni, az menjen - mondta Dita.
- Melinda még éhes, megetetem és csak aztán veszem fel a fürdőruhát.
- Mennyi idős a lányod? - kérdezte Marilyn.
- Két éves lesz november huszadikán.
- Az én fiam Augusztus huszonkilencedikén lesz egy éves... Vagyis holnapután.
- Irány a víz! - pattant fel türelmét vesztve Kevin.
- Támogatom! - mondta Dennis, akinek amúgy is rossz kedve volt, és attól még csak rosszabb lett, hogy tétlenül üldögélt.
A kis csapat végül a pléd alá dobálta a felesleges holmikat és Kevin kívánsága végre teljesült, elindultak a medence felé.
A vízbe érve végül Sindy és Melinda igényelték az úszógumikat. Dennis úszkálva tologatta a kislányt az úszógumiban, Sindy pedig nevetve figyelte őket.
- Brrrrr-BRÜM Brrrrr! Itt az első biomeghajtású úszógumi, ami sült hallal és szalmakrumplival működik! - lelkendezett Dennis. - Ha kólát is töltünk a tankba, akkor turbósebességen úsztatja tovább az úszógumit.
- Nagyon elvagytok! - nevetett Sindy, aki épp azon fáradozott, hogy megtanuljon úszni.
- Húzla én téget is, ha akarod - ragadta meg Dennis Sindy kezét, majd a két lánnyal hátúszásban körbeevickélte a medencét.
- Elég lesz, teljesen kifárasztod magad.
- Ugyan, kell egy kis móka! - nevetett a férfi, akinek végre kezdett jobb kedve lenni.
- Én most viszont beevickélek a férjecském mellé, teljesen elfáradtam. De még nyugodtan játszhatsz Melindával.
- Oké, úgy lesz!
Végül a férfi is elfáradt, így rábízta a kislányt a szüleire és kiült a medence szélére napozni. Marilyn követte a példáját, bár ő már kezdett éhes is lenni.
- Miért voltál olyan rosszkedvű, amikor jöttünk? - kérdezte a férfitől.
- Tegnap szakítottunk Ditával.
- MI? - kerekedett ki a lány szeme.
- Nem működött ez kettőnk közt, de időbe telt, mire mindketten elfogadtuk ezt. Dita és én nem illettünk össze. Mégis fáj, hogy így alakult. Viszont megegyeztünk abban, hogy barátok maradunk.
- Nagyon sajnálom, hogy így alakult! Nagyon szereted őt...
- Szeretem, persze... Ő is engem. Csak nem szerelemmel. Talán sosem volt ez szerelem csak egy fellángolás. Tegnap, amikor Dita kimondta ezt, esküszöm, mintha a gondolataimba látott volna. Az egész eddigi kapcsolatunkban nem értettük meg úgy egymást, mint tegnap, amikor kimondtuk, hogy legyen vége. És igen, bánt a dolog, mert szeretem őt annyira, hogy nem akartam az idejét rabolni.
- Szerintem nem raboltátok egymás idejét. Tanultatok ebből is.
- Igazad lehet. És végül is nagyon jó barátok lettünk. Sok dolgot tudunk megbeszélni, amit senki mással nem, de látod, mégsem illettünk össze! A sors fintora.
Ditának feltűnt, hogy Marilyn és Dennis milyen jól elvannak együtt.
- Na végre! Ha most azért nem mernek összejönni, mert én is itt vagyok vagy mert "csak tegnap szakítottunk", seggbe rúgom mind a kettőt! - gondolta. - Nem lehetnek ennyire "jólneveltek". Csak rájuk kell nézni, még a vak is láthatja hogy egymáshoz valók. Habár elkezdhetném kicsit húzni Dennis agyát, hogy máris rárepült a legjobb barátnőmre... csak az a baj, hogy komolyan is venne és nem merne ránézni Marilynre.
Éppen a fa alatt ebédeltek, hármasban, miközben Dennis és Marilyn észre sem vették, hogy ösztönösen egymás felé húz a szívük.
Talán a nap végére még ki is bontakozhatott volna valami a két fiatal között, de egy váratlan esemény megzavarta őket.
- ...És ott álltam a színpadon, voltam vagy tizenhat és elfelejtettem elkezdeni gitározni, mert akkor tudatosult bennem, hogy ha másnap rendkívüli hószünet lesz, nem tudom anyunak megvenni a karácsonyi ajándékát, mert nem nyit ki a bolt sem - mesélte Marilyn.
- És végül mi történt?
- Észbe kaptam szerencsére. Nem égtem be nagyon a sulikoncerten, de így is cikis volt a helyzet. Végül aztán nem másnap hanem utána napon sikerült lemennem és megvenni anyunak a parfümöt meg a sálat... Az ott... az...
- Valami baj van? - kérdezte Dennis.
- Nem tudom. Olyan, mintha Ginnyt láttam volna, de most az a párocska kitakarja azt a lányt
Most már Dita is felfigyelt. Követte Marilyn pillantását, de már nem kellett sokat várnia, mert Ginny egyszer csak ott állt mellettük.
- Ginny! Azt hittem, még Londonban vagy! - Örvendezett Marilyn.
- Már vagy két hete nem. Én segítettem elkapni Gab-ot - Ginny mellkasáról a kenguruból pedig Krisz vigyorgott az anyjára.
- Krisz! Kisfiam! Olyan régen láttalak!
- Honnan tudtad, hogy itt leszünk? - kérdezte csodálkozva Dennis
- Spencer mondta. Ő meg valami Derektől tudja. Nem tudom, ki az a Derek, vele nem találkoztam.
Marilyn öröme határtalan volt. Végre újra biztonságban volt, visszakapta a fiát, láthatja megint a barátnőjét. Az már csak hab a tortán, hogy a nap süt és az idő gyönyörű.
Dennis és Dita visszamentek a medencébe pancsolni, miközben Ginny és Marilyn letelepedtek a fa alá. Marilyn ölelgette a fiát, mintha többé el sem akarná engedni és közben a két lányból dőlt a szó. Marilyn elmesélte hogyan jutott túl a férje agresszivitásán, majd mennyire rettegett, amikor a férfi felbukkant a Vadvirág téren.
Ginny pedig elmesélte, hogyan ment el Gabhoz és hogyan szökött meg onnan a gyerekkel együtt, majd hogyan motoroztak el Magyarországra és milyen élményei voltak Szegeden.
Végül Ginny elköszönt, mert ki akart menni a reptérre, mert Greg, a férje úton volt Magyarországra.
Így Marilyn kölcsönkérte az egyik úszógumit, vett a fiának egy fürdőgatyát és csatlakoztak a többiekhez. Dennis megint Melindával játszott, de amikor meglátta a Marilynt és a fiát, nem állta meg, hogy a két gyereket össze ne ismertesse egymással.
- OLYAN HIHETETLENÜL JUUUJ, DE NAGYON BOLDOG VAGYOK!!! - Kiáltotta örömében a lány. Kriszt nem zavarta meg a kiabálás ő békésen aludt az úszógumiban élvezve a víz ringatását.
Dita végül nem bánta, hogy barátnője a nagyfiú helyett a kicsivel foglalkozott egész délután. Habár Dennis és Marilyn többször is beszélgettek, a férfi inkább magukra hagyta őket, had örüljön a lány a kisfiának.
Utóirat:
Medencében lehetőleg távol a szűrőktől/ lefolyóktól fotózzatok, mert elnyelheti a mini alkatrészeket. A kis szőke lány, Melinda, sajnos egy lefolyó áldozata lett. Eléggé dühítő tud lenni egy ilyen baleset.
A képek szuperjóóóók!!!!! Gratula a segítségnek :) Örülök hogy minden jóra fordult+ És várom a folytatást Marilyn életéről!
VálaszTörlésIgazi öröm volt a képeket megkapni, amiket párom csinált. Most akarok Keresztanyáméknál csinálni őszi képeket, szóval tök jó, hogy nem kellett csúszni egy hetet a nyáriakkal. Ugyanis időrendben akarom a képeket felrakni: nyári-őszi téli stb. és nem össze vissza.
TörlésRemélem jövőhét vége felé fel tudom rakni Marilynről a frisset, addig meg lesz friss Raquaelleről és Gilről.
Nagyon tetszett a sztori! Minden részét nagyon élveztem! Örülök, hogy a végén minden jóra fordult! Sajnálom, hogy Melinda így járt!
VálaszTörlésCsodás volt! A medencés fotók elképesztően élethűek, életre keltek benne a szereplők. Én annak örülök, hogy nem kellett rá részeket várni, hogy Marilyn visszakapja a fiát. Dita hozzáállasa a (gondolom és remélem) leendő párhoz nagyon szimpatikus. Tetszik, ha valaki ésszerű. Viszont, Melindát én is nagyon sajnálom, hogy elveszett, képzelem mit éreztél ettől!
VálaszTörlés