2015. október 12., hétfő

Meglepődtem

Idén nem akartam szülinapot ünnepelni, mivel tavaly 10.10-én voltam Fáncsival az első kemoterápián.

Mégsem maradt el az idei köszöntés, aminek végül örülök, mert nem kapcsolhatom össze a tragédiát, ami Fáncsival történt, a szülinapommal, amit ünnepelni kell, hiszen ekkor az életet, a saját életünket ünnepeljük meg. És bár az embernek vannak veszteségei, azokat helyre kell tudni tenni, elfogadni, megbékélni. És ünnepelni minden napot, amikor tehetünk, élhetünk, örülhetünk.

Idén nagyon aranyos ajándékokat kaptam.

A párom figyelmeztetett, ne felejtsek el fényképezni.

A párom néhány napot Londonban töltött, céges konferencián.


 És íme a Londoni zsákmány:


Nincs annyi smink rajta, mint az elődein. 


 Megáll a lábán és nem kell trükközni vele.


Mert lapos a talpa, nem pipiskedik úgy, mint az elődei.


És érkezett egy pici lány is. 


Néhány kiegészítő: cipők, táska, óra karkötő.


Mindig elfelejtem lefotózni a babákat eredeti csomagolásban...
A Steffi is így járt sajnos...  Őt Tomi szüleitől kaptam.


Nagyon cuki a zoknija! 


Kaptam még egy varrós könyvet, cigiről leszoktatós könyvet, cuki tölcsérszettet, ami úgy néz ki, mint egy virágcsokor, és egy üveg sex on the beach koktélt. Kedves kicsi családom! Köszönök mindent! Nem hagytátok, hogy ez a nap a gyászé legyen, nagyon cukik vagytok!

2015. október 9., péntek

Budapesti romantika

Habár Raquaelle értékelte Gill leánykérését, mégis úgy gondolta, egy évig nem találkoztak. Így elhatározták, a férfivel, hogy radevúznak és felfedezik Budapestet.

Először a Gellért hegyet fedezték fel. Az idő nagyon szép volt, a madarak énekeltek és az idő meleg.
Gill morcosan baktatott fel a hegyre, nem értette, miért nem találkozhattak Raquele-lel a hegy aljában. De amikor megtalálta a lányt egy szikla tetején ücsörögve, rögtön jókedvű lett.

- Szia Szivi! Mit csinálsz ott fent? - köszönt a lánynak vigyorogva.
- Szia Gill! Én csak nézelődök, tök jó ez a hely!
- Gyere le, menjünk sétálni!
- Gyere fel te, ez igazán király!
- Édesem, motoros vagyok, nem hegymászó! Örülök, hogy egyáltalán megtaláltalak. Gyere menjünk.
- Na, hogy is volt azzal, hogy mindent megtennél értem? Akkor gyere csak fel.



*Ó a fenébe, nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz dolgom lesz... - gondolta Gill.
* Most meglátjuk, mennyire bevállalós - gondolta Raquaelle.



-  Megyek már Édesem - mondta Gill, közben nagy marhának érezve magát. 
-  Remek, és ha felérsz, majd meglátod, miért imádom ezt a helyet!


- Nos, itt vagyok.  Remélem most már kapok egy puszit!
- Én hősöm! -  ugrott Raquaelle Gill ölébe. 
- Tényleg jó itt fent, főleg, ha a fogadtatás ilyen lelkes - mondta Gill mosolyogva.
- És hová menjünk?
- Amerre akarsz, holnap én választok programot.

 
- Nagyon szépek ezek a virágok! - örvendezett a lány.
- Én jobban szeretem a tulipánokat. Mindig a tavasz jut eszembe róluk.
- Akkor legyen inkább rózsa, az nyáron nyílik.
- Ezen nem fogunk összeveszni. Nekem mindegy, nyár, tél, ősz vagy tavasz, mindig tetszeni fogsz - bókolt Gill. 
- Te milyen romantikus vagy! - örvendezett Raquelle.
- De azért ne reklámozzuk! még ártana a hírnevemnek.


A kilátás is lenyűgözte a szerelmeseket.
- Még sosem voltam itt. Mindig azt terveztem, hogy majd veled jövök ide.
- Én sem voltam még itt, de én vidéken éltem többnyire és külföldön.


A kirándulás végén a pár  elégedetten nézte a tájat. A randevú remekül sikerült, így másnapra is terveztek egy kis kiruccanást a Vadvirág térről.

- És holnap hová menjünk?
- Strandra!  - vágta rá Gill. - Nagyon jó ez a mászkálás, csak nem ilyen melegben.
- Imádok strandolni!


Gill elégedetten ölelte magához Raquaellet.

A nap lassan lement, de a levegő még mindig nagyon meleg volt. Gill és Raquaelle lassan haza indult, s közben már a másnapot tervezték. 

Gill azon gondolkodott, hogy most nagyon kell igyekeznie, ha meg akarja tartani ezt a lányt. Ugyan hiányzott neki Leslie, az unokái és a többiek, de most úgy érezte, megtalálta élete párját.

Raquaelle viszont aggódott, hiszen a férfi hosszú kalandozások után végre rátalált fiára, Leslie-re és az unokáira. El sem tudta képzelni, hogy a férfi otthagyja a családját miatta és nem is várta el tőle. Hiszen anyaként tudta, hogy a gyerekei nélkül talán boldog lenne, de semmi esetre sem annyira, mint Barbie-val, Susyval és Ann-nel. Aggódott, mikor gondolja meg magát a férfi és költözik haza. Ezt meg kell beszélniük mihamarabb. Biztosítani akarta a Gillt, hogy bármikor hazalátogathat a családjához, talán ő is vele tart, hogy megismerhesse a férfi családját. Nem tudta, hogy az ingázás mennyire viseli meg őket, de önző sem akart lenni.

De ez a holnap problémája, ma nem akarta elrontani ezt a szép napot az aggodalmaival. Így csak csöndesen sétált a szeretett férfi oldalán hazáig.
































2015. október 7., szerda

Megvagyok még és alkotok :)

Nemrég vettem egy kevés süthető gyurmát. Nagyon szuper dolgokat lehet ám készíteni belőlük, nézzétek!

Vannak sütik, szendvicsek. saláta, sushi, hamburger, és minden földi jó.



Ki éhes? Mit adhatok? Szendvics, spagetti vagy sült husi hasábbal, jöhet?


 Esetleg egy kis tükörtojás és bacon?


Mit szólnátok egy kis fekete erdő tortához?


 Sushi és rákocska? De van szendvics és gyros.


 Van fánk és kakaós csiga is.


 Fagyit valaki?


Van sajt, sima trappista és zöldfűszeres, és pizzaszelet, zöldségekkel vagy szalámival.


Remélem elég étvágygerjesztő voltam. A babáim biztosan örülnek majd. Igyekszem legközelebb hamarabb érkezni frissel, van is egy csomó ötletem.