A lány csomagot kapott...

A lány csomagot kapott. Hogy mi volt benne? Ez mindenkit szavak nélkül hagy majd!

Relytéjes csomag érkezett T. Viktóriához néhány nappal ezelőtt.

A nő meglepődött, hogy ilyen hamar kézhez kapta a dolgait. Amit a papír alatt talált, meglepetésként érte, aztán nem adta fel a küzdelmet.

Na jó, félre a facén trendi szenzációéhes stílust. Mutatom inkább mit kaptam :)

A csomag Adéltól érkezett. Elsőként Itt van Fred. Olyan helyes! Mondtam Adélnak, akarok pár pasit még és amikor rendbetette a gyűjteményét, rögtön rám gondolt. Ilyenem még nem volt.

Azt is mondtam, kellene pár mozgó test is. Kaptam is 2 pasi meg egy csaj testet. Annyira JÓÓ!

Cole a szilveszteri fotózáson összetörte magát, egyszerre mindkét lába kitört... nem voltam boldog. Asszem nem volt túl erős a műanyag, ami a lábait tartotta. De most megkapta a Ken testet. Igaz, az egyik lába fix, de így is nagyon boldog vagyok!

 Igen ám! Az új test magasabb, mint a Simba test volt... Olyan a pasi, mint aki kinőtte a naciját. A cipő mg nagy rá.

És asszem Cole nem érzi túl frankón magát. Kicsit megilletődött a srác.

Fred örült, hogy kapott végre egy nacit. És megkönnyebbült, hogy kiszabadult a torzók közül. 

- Frankó csuka! - nézett rám.
- A tied!
- Kösz, vigyázok rá.

Fred találkozott Cole-lal is, akitől kapott egy kölcsönpólót.
Én egy pár percre kimentem a konyhából, wcre, de a fiúk...  természetesen a varázslat...

- Fred vagyok.
- Cole.
- Örülsz az új tesztnek?
- Olyan furcsa! Ne mondd meg Vikinek, de direkt törtem el a testem, amikor hallottam, hogy mozgós testet akar vadászni. Bejött a számításom.
- Ahhoz képest igen rémültnek tűnsz - nevetett Fred.
- Nem gondoltam, hogy ilyen... instabil.
- Dehogy az. Nézz engem!
- De te már ilyen testtel születtél. Nekem csak a lábam hajlott egy egészen kicsit. Most meg... Az egyik állandóan ki akar menni alólam. A másik meg olyan merev. És a kezeim. Azok jók! Fotózásnál is jobbak lesznek, mint a merev karjaim.
- Na de akkor amikor Viki nem volt a közelben, életre keltél, mint a többiek a vaázslattól, nem? Akkor is utáltad a tested?
- Olyankor nem annyira, olyan volt, mint mindenkié többé-kevésbé... mint az embereké. De olyankor is sokszor fájt a derekam meg a hátam.
- És fáj ez is?
- Nem, most a fejem fáj.  Vigyázz! Jön!

Na mintha nem tudnám, hogy a babák élnek... És a varázslat miatt lettek megint babák. Persze, nem is így hagytam őket. De most lebuktak!

A pasi és a torzók mellett jött még pár ruha is:

Elsőként egy Skipper ruha:

 

Szoknyák és blúzok következnek:

 Ez olyan szép! Oké, rózsaszín, de széép!!!

És végül egy kabát. Rosi nagyié lesz.

A ruhák majd ősszel kerülnek babákon bemutatásra, amikor a kedvenc mesémet fotózob be a bloghoz.

Közben a női torzó is fel lett használva:

Amanda nen túl stabil teste elkezdett szétesni. Szegény lányt majdnem kidobtam, de az arca... Szeretem ezt a csajt és ráadásul a Black Rose dobosa...

Ideiglenesen megkapta a Barbie torzót, de amint találok olyan testet, amilyenje volt, akkor majd azt kapja meg.

Minden esetre Amandának segítettem kidobni a régi testét. Azt hiszem eléggé megkönnyebbült. Tetszik neki a Barbie torzó, így még magasabb is lett.

Na jó, itt az egyik ruha Amandán. Szerintem fantasztikus lett!

Túléltem!

Túl egy endoszkópos arcüreg műtét után, végre történt pár nagyon jó dolog is. Mivel kezdjem?

Olyan intenzíven érzem az ízeket, hogy elképesztő! Minden kaja százszor finomabbnak tűnik, mint eddig.

Alkotós kedvemben vagyok, így a függönyömet megvarrtam (esedékes volt már végre befejezni a konyhaablakomra a cuccot rendesen.

Csináltam tároló dobozt is a konyhába. Jöttem haza kontrollról és benéztem a dohányboltba, kérdeztem van-e szép nagy kartondobozuk.
- Csak kettő - jött a válasz.
- Nekem meg pont kettő kell! Ezt a mákot!

Egyelőre csak az egyik van kész. A huzata egy használt ágyneműhuzatból van. Kézzel varrtam meg (ki kéne ásni a varrógépem) de így is 3 óra alatt megvolt. Csak fércöltéssel volt türelmem varrni, de szerintem így is tök jó lett. A másikat majd akkor csinálom meg, ha már kiástam a varrógépem.

A héten csomagom is érkezett:

Lent az első réteg papír...

A csomag vajon mit rejt? Nemsokára kiderül!

Készülődés a kedvenc mesém blogosításához

Sajnos a február elég zűrös volt, (sokszor látogattam meg a dokikat) de nem feledkeztem ám meg a blogról és a fogadalmamról, hogy a kedvenc mesémet blogosítsam.

Azt viszont nem tudom, mikor lesz alkalmam megvalóstítani a dolgot. Jövőhéten pénteken endoszkópos kisműtétem lesz, a bal arcüregem full tele van és már másfél éve. Ha emlékeztek rá, írtam itt, hogy szenvedek vele jó ideje, de a gyógyszerek és orrcseppek ellenére a bal oldalam nem ürült le, csak a omlokom és a jobb oldal, így a doki nem akarja má húzni az időt. Jó darabig nem emelhetek, nem erőltethetem meg magam és nem mehetek ki a lakásból sem.

A mesémről tudni kell, hogy zömmel télen játszódik, és tudjátok, hogy nagyon szeretek kint fotózni, kivéve ugye, ami benti kép alapból. Így, ha lemaradok a télről, akkor idén max novemberben tudom elkezdeni a mesémet, ami igencsak negatvan érintett. 

Viszont a berendezés készül szépen lassan hozzá, így amikor végre nem leszek a szabad mozgásban akadályozva, már csak fotózni kell majd. 

Mutatom mit csináltam ma:

A sablon:

Ez még csak a prototípus. Itt-ott csálé, de van ez így, a következő jobb lesz. Kb 6-8 ilyet tervezek az iskolába. A sztori, amit szeretek, az 1800-as években játszódik és eléggé nehéz mindent korhűre megcsinálni. A ruhákat nem is én varrom, hanem Adél, mert az nekem igen kassan menne (jövőre sem tudnám elkezdeni a mesét, ha én varrnék)

 

 Két kisebb gyereknek simán jó, bár azért egyensúlyozniuk kell, keskeny lett az ülőke.

És két tininek is jut hely benne. Ők szerencsére a lábukkal ki tudják már támasztani magukat :)

És a kép ami alapján terveztem a padomat. Az asztalnál az a lábtartó bigyó még nincs, de lesz majd.

Még két lovaskocsit akarok csinálni/kölcsön kérni, mert ugye a sztori szerint még nincsenek autók. Nekem van két szekerem/hintóm vagy mi a szösz, de az utcai fotóknál az utcaképet úgy akarom beállítani, mintha visszarepülnénk az időben.

Addig, amíg nem tudom elkezdeni ezt a mesét, természetesen folytatom maj Marilyn, Dennis és Dita sztoriját. Remélem nem bánjátok.