2013. szeptember 18., szerda

Kirándulás

Itt a várva-várt folytatás Sindy és Kevin kapcsolatának alakulásáról.

Sindy és Kevin a tegnapi esős idő után megörült a napsütésnek, ezért úgy döntöttek, hogy járnak egyet Kamaraerdőben. Sindy még mindig alig hiszi el, hogy Kevinnel egy párt alkotnak, ezért kicsit izgatott volt.
Az erdő még szép zöld, de az ősz illata már a levegőben van.  A talaj még kissé nedves a tegnapi eső után, de az idő pont jó egy hosszú romantikus sétához a természetben.

- Megint ez a póló van rajtad?! - fordult hirtelen Sindy Kevin felé.
- Ez a kedvenc pólóm. Ki tudod találni, hogy miért? - kérdezett vissza Kevin.
- Hát lássuk... Tőlem kaptad néhány éve, mielőtt a főiskolába mentem. 
- Igen, pont az utolsó előtti találkozónkon, még a faluban. Tudtad, hogy a kedvenc színem a rózsaszín. 
- És nem mertél rózsaszín  pólót hordani nehogy rosszat gondoljanak - nevetett Sindy.
- Ne nevess ki! Nem akartam szóbeszéd tárgya lenni. De te meggyőztél. Azt mondtad, hogy mindegy milyen ruha van rajtam, mert az igazi pasin minden ruha férfiasan mutat - mondta a srác.




 - És igazam volt... vagyis igazam van. Tényleg jó pasi vagy ebben a cuccban - Sindy kis gondolkodás után újra megszólalt - Annyi mindent tudok rólad, együtt nőttünk fel, de azt nem tudom, miért pont a rózsaszín a kedvenced? - kérdezte végül.
- Pont jó. Meleg, puha és kellemes... Nem hivalkodó, mint a piros, ami csak kiabál, hogy itt vagypk és nem rideg, mint a kék - Kevin kicsit még gondolkodott, majd hozzátette - Olyan szerelmes érzetet kelt bennem ez a szín.
- Most hogy így mondod...
- De ugye most nem voltam nagyon nyálas? - kérdezte Kevin.
- Hmm... egy egytől tízes skálán... - nevetett a lány.
- Nem ér szemtelennek lenni! - nevetett a fiú is.
- Na jó, akkor csak  nyolc - nevetett Sindy.

Végül a fiatalok kissé fázni kezdtek az árnyékban, így tovább indultak a dombtető felé.


Mire kiértek a tetőre, már kissé ki is melegedtek, el is fáradtak. Kerestek egy alkalmas helyet a pihenésre, s miután kicsit kifújták magukat és szóhoz tudtak jutni folytatták a beszélgetést is. 


Szerencsére Sindy előrelátó volt, így csomagolt gyümölcslevet és szendvicset is a kirándulásra. 

- Te egy tündér vagy! - hajolt kicsit közelebb Kevin Sindyhez, amikor meglátta az italt. - Sőt, tündér királynő! - mondta, amikor a lány néhány szendvicset is kivett a táskából.
Sindy csak nevetett és adott egy zsömlét Kevinnek. 
- Régen is mindig én hoztam a kirándulásokra a kaját, te talán csak kétszer hoztál. 
- Persze, mert sosem gondoltam, hogy éhes vagy szomjas leszek - mondta a fiú.
- Képzeld, kivettem egy csomó szabadságot - váltott témát Sindy.
- Na és ez mennyi idő? - kérdezte Kevin.
- Decemberig nem kell rendőrségi ügyekkel foglalkoznom - mondta Sid, majd amikor Kevin kérdően nézett rá, folytatta: - Beszéltem a kapitánnyal. Elegem van a helyszínelésből. Mindig mi látjuk a legborzalmasabb dolgokat elsőként. Továbbra is rendőr akarok maradni, de inkább nyomozó lennék. Mondjuk a drog osztályon vagy nem tudom. 
- Miért a drog osztály? Ott is vannak cifra dolgok szerintem - érvelt Kevin.
- Ez így van. És még kábé egy évet kellene tanulnom hozzá. De még ezt sem döntöttem el. Ezért kell a pihenő. És képzeld, ennek örömére a tesóm beajánlott dobosnak a Black Rose-ba. 
- Igen, az iskolai zenekarban is dobos voltál. De ők most turnézni mennek aaaa... - Kevin itt elakadt, de a lány kisegítette.
- Igen, a Beauty Nighttal. 
- És most decemberig dobos leszel? - kérdezte Kev.
- Hát... 
- Látom, hogy szeretnéd. Miért hezitálsz, kedvesem?
- Miattad! Csak most találtunk egymásra... 



Kevin hangosan felkacagott, s Sindy kissé meglepve nézett rá.
- Na ide figyelj! - mondta, miközben mosolyogva az ölébe húzta kedvesét - Ha eddig kibírtuk, akkor decemberig fél lábon is kihúzzuk egymás nélkül! Itt leszek decemberben is!
- Tényleg? De akkor alig tudunk találkozni... 
- Miért? Azt hitted, hogy ilyen könnyen megszabadulsz tőlem? Majd ott leszek az első sorban és nagyon fogok örülni a sikerednek! - mosolygott Kevin.
- Hát erre nem is gondoltam! - csillant fel Sindy szeme.


Kevinnek annyira megtetszett Sindy felragyogó arca és Sindy lelkesedése, hogy felpattant vele, kicsit keringtek, mint akik táncolnak, majd megcsókolta őt.


A nap további része viccelődéssel és sok beszélgetéssel telt. Az is kiderült, hogy Kevin is jelentkezett a főiskolára, melyet csak a jövő félévben tud elkezdeni, de addig is kibérelt egy kis műhelyet, ahol továbbra is asztalos munkát fog végezni. Sindy megígérte a srácnak, hogy valamelyik nap megnézi a műhelyet és a már kész bútorokat is.


Nos, az est eseményeit mindenkinek a fantáziájára bízom. ;) Hamarosan folytatom a zenekar történetével a sztorizást.

6 megjegyzés:

  1. Imádom a természetfotóid!!!! És a párost is, természetesen! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Imádok természetben fotózni:) Meg a két babát is imádom együtt meg külön-külön is, nagyon jó páros. Azok a babák kerülnek párba, akik tudnak szépen együtt pózolni a kamera előtt. És érdekes, hogy Sindy ikertesója kifejezetten taszította Kevint, egy pillanatra sem tudtak a próbafotózáson nyugton állni, féltem is, hogy Sindyvel is ez lesz a helyzet... Aztán elkezdtem fotózni a Kevin Sindy párost és lőn csoda, minden próbát kiálltak:)

      Törlés
    2. Na igen, vannak érdekes dolgok. Képzeld, a bolti jelenetnél kénytelen voltam Allisont kipányvázni, mert szó szerint borult Gilbertre. Leslie hidegen hagyta :D

      Törlés
    3. Hűha! Új szerelem fog kibontakozni? Ez egy égi jel! :) Mondjuk én mindkettejükre borulnék, nagyon helyes mindkét pasi XD :)

      Törlés
  2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jók a fotók! A sztori is nagyon tuti!

    VálaszTörlés