Barbie & Ken - leány és legénybúcsú

S

NAgyon vártam az idei találkozót - ehhez képest Adél, Ismi és én voltunk csak rajta. Pedig élőben láthattátok volna a készülő esküvői ruhámat.... Mert idén, Augusztus 23-án férjhez megyek Tomihoz. Nagyon izgulok, szeretném, ha minden tökéletes volna :)

Ennek van egy kis története is, hadd osszam meg ezt most Veletek:

Körülbelül harmadik éve nem volt már párom az előző óta, amikor Tomival találkoztunk. Randizgattam, voltak 1-2 hetes kapcsolataim is, de rendre kiderült mindegyik pasiról, hogy nem illünk össze. Karácsony körül 2012-ben megtaláltam a babáimat, amik gyerekkorom vége körül kerültek ki Tárnokra, a hétvégi házunkba. Hazavittem őket, mert sajnáltam, hogy annyira el voltak hanyagolva. Késztettem nekik a szobám egyik sarkába házat és Ken meg Barbie a ház központi helyére került. 

Akkoriban vettük meg a Nők lapja ezotériát, amiben anyám olvasta azt hogy a Feng Shui szerint a lakás bejárai ajtajától (vagy a hálószoba ajtajától a legtávolabbi sarkában) van a szerelem sarok, így nem mindegy mi van abban a sarokban. Jót röhögtünk rajta. A babaház egyébként mindkét feltételnek megfelel...

Szóval... berendeztem a babaházat és ahogy készen volt, rá két hétre barátnőm, Szonja elhívott bulizni. És Január 27-én a buliban megismertem egy csodálatos Férfit, gyönyörű mosollyal, illedelmes, kedves modorral, aki azóta is a legjobb barátom, szerelmem, és társam.

Ennyit rólam... És most lássuk a találkozót, Barbie (én) és Ken (Tomi) esküvőjét.

A sztorihoz egyébként hozzátartozik, hogy Tominak van két tesója, az egyikük göndör hajú, a másiknak hullámos haja van. Susy és Ann babáim ilyenek... a képzeletemben (míg nem találkoztam Tomival) Barbie tesói voltak (mindig vágytam testvérekre)... De azt hiszem mégis Ken tesója lesz innentől Ann és Susy... Viszont álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyen pontos lehet valami, amit egy ezoterikus újságban olvasott anyukám...

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

Csütörtök, késő délután volt. Elora nagy izgalommal készült Barbie, Ken és a többi vendég fogadására. Egész nap sütött és főzött a barátaival, hogy illő módon fogadhassa a vendégeit. Körülbelül két hónapja készül erre az eseményre és most végre elérkezett a nagy nap. Barátnője férjhez megy végre a szerelméhez és ő rendezi a leánybúcsút. 

Elora áthívta néhány barátját is, akik szintén ismerik a most érkező kis csapatot. Végre csengettek... A várt pillanat elérkezett. Barbie, Ken, Kevin, Susy, Ann, Rian, Gil, Raquaelle, Gustavo, George és Julianne. Elora izgatottam az ajtóhoz ment, és nagy örömmel üdvözölte a vendégeit.

A délután igazán remekül sikerült. Mindenki örömmel üdvözölte a másikat és hamarosan élénk beszélgetés bontakozott ki a régi barátok között.
Julianne és George, Ken szülei eleinte kissé nehezen tudott feloldódni, külön is vonultak egy kényelmes kanapéra és csak onnan figyelték a többieket. El is döntötték, hogy a lány, illetve a legénybúcsút is kihagyják, hogy a szombati esküvőn frissek legyenek.

Amint a társaság ellazult és degeszre ették magukat a sok finomsággal, Elora és Michael kihasználták, hogy mindenki beszélget, gyorsan félrevonultak hát egy gyors egyeztetésre. 

- Mikor kezditek a legénybúcsút? - kérdezte Elora.

- Olyan hat körül indulunk a Szerelem Éjszakája klubba. 

- Ez tök jó. Nekünk fél hét körül érkeznek a fiúk. 

- Megvan minden, amire szükségetek van?

- Természetesen. Már jó előre megvettem mindent. 

- Akkor elkezdem a fiúkat összeterelni és fél óra múlva indulunk is.

A Szerelem Éjszakája klub viszonylag kicsi, inkább kocsma jellegű, de abszolút nem visszafogott hely és ezt mindenki tudja a városban. Viszont ez az egyetlen hely közel s távol, ahol korrekt a kiszolgálás, a sör is normális piaci áron kapható. Nem akarják kirabolni a vevőket a magas árakkal, tudják nagyon jól, hogy így a pasik gyakrabban és szívesebben térnek vissza, a csillogó konkurenciát a Lady Lucy-t figyelmen kívül hagyva. Azt a helyiek meghagyták a gazdag üzletembereknek, akik a szintén gazdag ügyfeleiket és üzlettársaikat igyekeztek elkápráztatni a Lady Lucy csillogó, túldíszített atmoszférájával. 

Érkezéskor Paul, a tulajdonos még ellenőrizte, hogy a lányai - ahogy nevezte a nála dolgozó hölgyeket - készen állnak-e a vendégei fogadására.

Ken igen zavarban volt. Felmarkolt egy üveg bort és vigyorogva, de erősen pironkodva figyelni kezdte a rúdon táncoló lányokat. A pasik többsége azért viszonylag hamar feloldódott. Leültek megcsodálni a műsort, ami mindenkinek nagyon tetszett.

Paul nagyon imádta ezt a klubot, nehezen építette fel, rengeteg szervezéssel és törődéssel indította be az üzletét. Filozófiája: soha nem dolgozik olyannal, aki nem szereti a munkáját. A táncosoktól az utolsó takarítóig mindenkivel korrektül bánik, és ha észreveszi, hogy valamelyik alkalmazottja már nem szereti amit csinál, segít nekik új életet kezdeni, akár tanfolyamokat is segít keresni a lányainak, illetve megelőlegezi azok tandíját. Nem véletlenül hívják őt Papának a lányok. Bárki, aki megpróbálja Papát átverni, a lányok kíméletlen bosszút álltak. Egyszer például egy lány igyekezett Papa kedvességét kihasználva sikkasztani a klubból. Részegen táncolt és állandóan pénzt kunyerált. Amikor a többi lány észrevette, hogy áruló van köztük, elkapták, majd egy fához kötözték a parkban, azokkal a bizonyítékokkal együtt, amiket ellene gyűjtöttek. Azóta a lány szégyenében elköltözött a városból.

Azért Paul sincs ám fából. Dana, aki titokban szerelmes Paulba, sosem nevezte őt Papának és ez annyira megtetszett a férfinek, hogy lassanként elkezdte viszonozni a lány érzéseit. Kérte Danát többször is, hogy ne dolgozzon nála, de a lányt nem lehet meggyőzni. Szüksége van a pénzre és esze ágában sincs eltartatni magát senkivel Viszont az üzletvezetői előléptetést elfogadta, így két hónap múlva, az üzletvezetői vizsgák után már nem táncosként jön majd dolgozni, hanem, mint Paul társa.

Dana látta, hogy Paul kezd belemelegedni a mulatásba, így gondolta segít neki kissé ellazulni... A férfi nem állt ellen a kísértésnek.

Ken végre elkezdett feloldódni. Michaelnek  ez hamar feltűnt, ezért odahívta magához az egyik lányt.

- Látod ott azt a pasit borral a kezében? - kérdezte.
- Látom. Ő a vőlegény?
- Igen. Szerintem ne hagyjuk unatkozni...
- Van pár ötletem - vigyorgott a lány, és már ott sem volt.

- Szia, szépségem! Leila vagyok. 

- Én Ken vagyok.

- Úgy unatkozok - nyafogta a lány. - Veled biztosan nagyon jól tudnék szórakozni.

- Sajnálom. Foglalt vagyok...

- Ahogy hallottam, ma még nem. És ha a kiválasztottad tudta, hogy idejössz, nem is bánja, ha kicsit bulizunk együtt.

- Nem is tudom.

- Nem kényszerítelek. De azért táncolnék egy kicsit, ha nem bánod.

A következő órákban Ken nem tiltakozott tovább Leila társasága ellen. Ellenkezőleg. Nagyon jól érezte magát.

A pasik egyre jobban belemelegedtek a bulizásba. A lányok is kitettek magukért, és nem csak tánccal, de itallal és gyümölccsel is kedveskedtek vendégeiknek. 

Az éjszaka hosszúnak bizonyult, s a végén mindannyian egymás hegyén-hátán dőltek ki. Paul örült, hogy az ő pici klubjában ilyen remek házibuli jellegű rendezvény helyszíne lehetett.

A lányok sem tétlenkedtek az éjszaka során. Miután a fiúk elmentek, leültek beszélgetni és társasozni. Szokványos csajos estének ígérkezett és Barbie nem is számított rá, hogy hamarosan izgalmasabb dologban is része lesz, mint holmi társasjáték.

Aztán egyszer csak csengettek. Elora megkérte Barbie-t, hogy nyisson ajtót. A lány majdnem hanyatt esett a királyfinak beöltözött pasitól.

- Bájos hölgyem, üdvözlöm. Edmund herceg vagyok. Megtiszteltetés megismernem kegyed.

- Ööö... Barbie vagyok... - hebegte a lány - Elora! Ez most komoly?

- Mi, nem tetszik a szőke herceg? - kuncogott Elora, aki közben a többiekkel együtt kényelmesen elhelyezkedett a lenyitott kanapén.

- Nem mondom, hogy nem tetszik... De...

- Nyugi! Ken valószínűleg már egy táncossal kavar, ahogy Pault ismerem - szólt közbe Midge.

 

A szőke herceget egy vagány punk is követte, s hamarosan már mindkét férfi Barbie körül táncolt. A lánynak nagyon tetszett a műsor, habár eleinte azért kényelmetlenül érezte magát... a lányok viszont meggyőzték, Ken is hasonló élményekkel gazdagodik éppen.

Az est további részében a lányok nagyon jól érezték magukat. Táncoltak, társasoztak, a fiúkat bevonták a menyasszonyt próbára tevő játékokba is. Kikérdezték Barbiet, hogy mennyire ismeri Kent, s minden hibánál valamilyen feladatot kellett végrehajtania: innia kellett, el kellett mosogatnia, bele kellett csípnie az egyik pasi fenekébe...
A következő játékban a lányok elővettek egy nagy poharat. Centinként bejelölték a poharat és minden jelöléshez írtak egy-egy indokot, amiért Kent választotta párjául. Például: jó kocsija van, szép a szeme, van pénze. Legalsó indok: Igazán szeretem. Teleöntötték borral a poharat és Barbie kezébe nyomták. Húzóra kellett meginnia minél több italt a pohárból. Mivel a lány a játék elején sem volt már szomjas, csak háromnegyed részt itta ki a borospoharat, így a valódi indok, amiért Kent választotta férjéül: Mert nagyon okos... Nos, ez is lehet indok a házasságra.

A két táncos fiú viszont nem bírta a lányok tempóját, így erősítést kellett hívniuk, hogy egy lány se érezze elhanyagolva magát. A lányok lelkesen fogadták az újonnan érkezett pasikat. 

-  Ki vagy, Szépségem? - kérdezte Raquaelle kissé spiccesen.

-  A nevem Táncos David. De másban is jó vagyok... - kacsintott a férfi a két érdeklődő hölgyre.

- Gyere szépfiú, kíváncsi vagyok, hogy csak a szád nagy, vagy tényleg olyan jó vagy, mint amilyennek előadod magad - invitálta szemtelenül beljebb a pasit Paola.

Hajnal három körül kezdett csak a buli igazán a tetőfokára hágni. Ekkor már az összes lány feloldódott.

Végre Elora is elengedte magát, először Leslie halála óta. Lehet, nem a legjobb vagy legerkölcsösebb módját választotta a feloldódásnak, de végre túl tudott lendülni azon a fásult fájdlmon, amit férje elvesztése okozott számára.

Hogy az éjszaka további részében mi történt a leány illetve a legénybúcsún, fedje most a titkok és feledés jótékony könnyű leple. Az egyszer biztos, hogy mindenki csak annyit vállalt, amit később nem bánt meg, de ez az ete örökre összekovácsolta mindannyiukat.