A lányok nagyon jól érezték magukat a szülőfalujukban. Sok régi kedves baráttal találkoztak, sokat sétáltak és felidézték a gyerekkori emlékeiket is. Érkezésük utáni reggelen Kevin anyukája, Nóra is meglátogatta a lányokat.
- Sziasztok lányok!
- Szia Nóra - köszönt kórusban Sindy és Sidney. - Hogy vagy?
- Köszönöm én nagyon jól! A nagy napra megszerveztem a hintót, és a virágokat a templomba.
- Nagyon köszönjük! Kevin és én nagyon hálásak vagyunk minden segítségért, rengeteget dolgoztatok ti is az esküvőnk miatt!
- Ne butáskodj, semmiség volt az egész! - lelkendezett Nóra. - Egyébként én mindig is tudtam, hogy a fiam téged választ majd! Nagyon örülök nektek!
Ekkor lépett ki a házból Marta, aki eddig a reggeli maradványait tüntette el a konyhában.
A két lány végre birtokba vehette a konyhát és el is tűntek ebédet készíteni.
Marta és Nóra örömmel üdvözölte egymást:
- Szia Nóra!
- Szia Marta! Bill itthon van?
- Nincs, elindult Kevin barátaiért és együtt mennek le a Balatonhoz a fiad után - mondta Marta- Meg akarják lepni Kevint egy legénybúcsúval.
- Hát az nagy kár... - sóhajtott fel Nóra. - Tegnap amikor hazaértem, a lakásban olyan kupi volt, hogy azt hittem, betörtek. Jól meg is ijedtem, de aztán láttam, hogy csak a könyvespolc szakadt le és vitte magával a többi polcot is. A férjem pedig csak holnap este érkezik haza Német országból. Gondoltam Bill szívesen segítene nekem.
- Sajnálom kedvesem! És nem tudsz valakit megkérni a szomszédaid közül, hogy segítsenek?
- De, majd valakit megkérek délután, hogy javítsa meg a polcot. Csak hát Billt ismerem a legjobban, ezért gondoltam rögtön rá.
Nóra és Marta beszélgetésének két lány vetett véget.
- Jó napot! - köszönt Ann. - Nem tudom jó helyen járunk-e, de mi Sindy és Sidney barátai vagyunk Budapestről.
- Jó napot kedveskéim! Itt vannak a lányok, az ebédet készítik - köszönt Marta.
- Gondoltuk meglepjük Sindy-t és csapunk neki egy leánybúcsút - mondta Xolanie.
- Várjatok, rögtön szólok nekik! Jaj, hogy fog örülni Sindy, ha meglát titeket!
Marta lelkesen sietett be a házba és szólt Sindy-nek és Sid-nek.
Fél órával később a lelkes kis társaság már a kertben ült és lelkesen tervezgették a nagy napra Sindy frizuráját és kóstolgatták a mézédes gyümölcsöket, melyek a hátsó kis kertben teremtek.
Ann és Xolanie egy kis kulcsos házat béreltek a szomszéd faluban, ott tették le a csomagjaikat, az esküvői ruhát és a koszorúslány ruhákat is. Xolanie fogja elkészíteni a násznép frizuráját, ez az ő nászajándéka. Sminket mindenki magának készít, mert Dita nem tudott eljönni, sűrű fellépései és próbái miatt. Azonban alig beszélgettek egy pár mondatot, ismét csengettek
Kamilla volt az és két kicsi gyereke Mischa és Marci.
- Sziasztok! Sid felhívott minket, hogy itt valami leánybúcsú készül - nevetett Kamilla.
- Kamilla! De régen láttunk! Milyen nagyok a gyerkőcök! - Örvendeztek az ikrek.
Nóra jót nevetett, aztán nagyot kiáltott:
- Kezdődhet a buli, lányok!
Ekkor megérkezett Clarice és kislánya Dorka is.
- Most már tényleg kezdődhet a buli - nevetett Clarice, aki hallkotta Nórát. - Menj kincsem, játssz a többiekkel.
Ám Dorka igen megszeppent a sok embertől és egy ideig csak anyukája közelében akar maradni, így Clarice ölébe ültette kislányát és mesélt neki, míg a többiek beszélgettek.
Végül Dorka csatlakozik a többiekhez. Most épp lázas munkában van a három gyerkőc, mert kaptak egy csomag lufit Martatól és az fújják lelkesen.
- Nézzétek milyen szép! - mutatja Dorka Mischa-nak és Marcinak a kész lufit.
- Ha Sindy néninek ünnepséget szervezünk, akkor fel kell díszíteni a házat! - helyeselt Mischa.
- Sindy néni, tetszik a dísz, amit csináltunk? - tudakolta nagy bátran Marci, elvégre mégis csak ő a fiú. Ki legyen bátor, ha nem ő!
- Nagyon tetszik Marcika. De egy dolog nagyon nem tetszik nekem! - Sindy tettetett szigorral nézett a gyerkőcökre.
- Mi az? Talán hozzunk több lufit? Vagy csinálhatunk krepp-papírból fűzért is - mentegetőzött Dorka.
- A díszítéssel semmi baj! De ha valaki még egyszer néninek nevez, azt megcsikizem! - nevette el magát a kismama.
A gyerkőcök ez után felszabadultan rohangáltak az udvaron. Az ebédből vacsora lett sok nevetéssel és beszélgetéssel.
Marci azonnal a sütiket kóstolta meg, hiába volt tele az asztal finomabbnál-finomabb húsokkal, salátákkal és levesekkel. Neki csak a kakaós csiga volt fontos, s ezen a napon ráhagyták, ha ünnepség van, akkor a gyerek is had ünnepeljen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése