Halloween

Egy héttel később

Xolanie egyedül üldögélt otthon, a lakóbuszban. Az estéjét úgy tervezte, hogy egy helyes pasival tölti Barbie buliján, de a srác, mint kiderült, két vasat tartott a tűzben. Ugyan feldíszítette a kis lakást, és cukorkáról is gondoskodott, de mégsem akarta a gyerekek érkezését megvárni. Aludni vagy sírdogálni volt kedve. 

- Nem lehetek ennyire naiv, hogy nem vettem észre a pasin, hogy titkolózik! - gondolta elkeseredetten. 

 Éppen letette az újságot és lefekvéshez készült, amikor csengettek.

- Nem hagyjuk, hogy itt búslakodj egyedül! - mondta Phoebe, mikor a lány ajtót nyitott.

- Nem ér egy pasi annyit! - tódított Kinga.

Ők ketten Xolani legjobb barátnői.

- De nem akarok elmenni. Itthon akarok lenni - mondta Xolanie.

- Nem is terveztük a kimozdulást. Hoztunk kaját és piát. De át kell öltöznöd, maszkot is kapsz - mondta Phoebe, aki vámpírnak öltözött, majd hozzátette - A Halloween jelmezben az igazi!

- És nem maradunk sokat! Amint a gyerekek elmentek, mi is megyünk, ha akarod - biztatta Kinga boszorkány.

 

Végül Xolanie nem kérette sokat magát, beengedte barátnőit. A lányok gondoskodtak sütiről, salátáról, innivalóról, de vacsiról nem, így végül előkerült egy fagyasztott pizza is.

A gyerekek érkezésekor már Xolanie is jobb hangulatban volt. Egy darabig elnevetgéltek a gyerekekkel, majd visszabújtak a lakóbuszba és hajnalig folytatták a beszélgetést. 

A lányok jelmezei:

Lucy is kitett magáért. sütött-főzött, jelmezbe bújt és már egy héttel korábban férjével feldíszítette a házat. Estére nem volt más dolga, mint epedve várni a vendégeit, illetve a hatalmas ágyat valahogy kivonszolni a nagyszobából. Végül, mivel nem boldogult, felhívta testvérét és Steffant, hogy jöjjenek előbb és segítsenek neki.

Steffan, mint Hannibal Lectel és Stefanie, mint boszorkány érkeztek meg. Átrendezték a lakást, a kisebb szobába vitték a franciaágyat, felvitték az egyik fotelt a konyhából, a kis asztal a nagyszobába vándorolt, amire az ételek-italok kerültek.

Éppen végeztek a bútorokkal, amikor befutott Sindy és Kevin, alkalomhoz illően, mint a halott menyasszony és halott vőlegény. Lucy sem sajnálta a festéket, de ő csak "mezei" zombivá alakult. 

A buli kezdett beindulni. Sindy és Kevin mindenkivel koccintott az eljegyzésük alkalmából, s talán a sok pezsgő miatt egyből táncra perdült a bizarr pár.

Később Lucy és Sidney éppen a konyhában szöszmötölt, amikor befutott Spencer.

- Nahát! Ez ám a meglepetés! - örvendezett Lucy.

- Látom kitettél magadért. Milyen a buli? - kérdezte Spender, majd megölelte feleségét. 

- Határozottan hangos, és nagyon kellemes - válaszolt Sidney Lucy helyett.

- Az az igazi, nem? - mondta bágyadtan Spencer.

- De nem tűnsz túl fittnek, szívem. Minden rendben? - kérdezte aggódva Lucy.

- Eléggé keveset aludtam, a "kedves" elkövetőnk nem hagyta a csapatot pihenni. 

- Akarod, hogy elküldjem az embereket? Aludjuk ki magunkat? - kérdezte Lucy.

- Nem. Benézek kicsit a többiekhez, aztán ha meguntam, lefekszem  a másik szobában. Legfeljebb olvasok vagy zenét hallgatok, amíg a többiek itt vannak. 

 

Spencer felment az emeletre, ahol köszönt a kis társaságnak, Gratulált Kevinnek és Sindy-nek az eljegyzéshez, majd amikor megfordult szembe találta magát egy maszkos alakkal. Nem kellett sokat töprengenie, minek öltözött Steffan.

- Á, szia! Ha jól tippelem te Dr. Hannibal Lectel vagy - köszönt Spencer Steffannak.

- Igen ő. Nagyon szeretem Anthony Hopkins alakítását a filmben. Vajon tényleg létezett egy ilyen ember, vagy csak fikció? Minden esetre a színész nagyon is szerethetővé tette a karaktert. Emberivé, nem olyan gyilkológéppé. A horrorfilmekben látni a legtöbb majmot, aki színésznek hiszik magukat, pedig egy összetett karakter megformálására nem képesek.

- Eredetileg senki sem tudja, hogy az író kiről mintázta Hannibal karakterét - Spencer kezdett belemelegedni a magyarázatba. Ha nem tanulmányozná naponta az emberi viselkedést, akkor is sok információt tudott volna megosztani Steffannal, hiszen olyan memóriával rendelkezik, hogy szinte mindent megjegyez, amit elolvas. Így azonban még a karakter személyiségjegyeit és a feltételezett ihletők neveit is fel tudta sorolni, akiket a Hannibal írója említett az interjúk során. 

- A legvalószínűbb, hogy Harris egy mexikói börtön gyilkosáról, Dykes Askew Simmonsról és a börtönorvos Dr. Salazar személyiségéből hozta össze Hannibal karakterét. Egyes források szerint Salazar is gyilkos volt. Más források szerint a dokumentumfilmekből ismert elkövetők életét tanulmányozta. Minden esetre a színész alakítása nagyon jó. Nem olyan egysíkú, mint a horrorfilmek szörnyetegei. Tudod, a munkám során én sok különböző elkövetővel találkoztam és ők sem csak feketék vagy fehérek, függetlenül a tetteiktől. Hannibal karaktere is fel van építve. Traumáktól sújtott gyerekkor, nélkülözés, végignézte amikor a húgát megölték, árvaház.... Majd érzéketlenné válás... - Itt vette észre, hogy Steffan elvesztette a fonalat. 

- Aha - nyögte Steffan. Ez több információ volt, amit fel tudott dolgozni, de hát ismerte Spencer mindenre kiterjedő tájékozottságát, így nem nagyon lepődött meg a hosszú monológon. 

- Elnézést, elkalandoztam - mondta bűnbánőan Spencer. - Nyugodtan állíts le legközelebb, ha sokat beszélek.

- Ne butáskodj! Nagyon érdekes volt amit mondtál, csak az a helyzet, hogy nem mindig tudtalak követni. A személyiség fejtegetésénél kissé elakadtam. De szívesen beszélgetek veled, érdekel a munkád és Hannibal is.

Így aztán Spencer és Steffan félrevonult beszélgetni, és később a többiek is csatlakoztak. Jobban élvezték, mint az értelmetlen, Halloweenkor előadott horror sztorikat. Lucy büszke volt Spencerre, hiszen férje alapvetően visszahúzódó ember, de ma ő volt a társaság középpontja.

 

Késő este aztán a gyerekek is megérkeztek, és csokit vagy csínyt játszottak. Lucy lesietett hozzájuk és biztatta őket, bátran vigyenek édességet. 

Végül Spencer nem bírta a hosszú estét, így elvonult a másik szobába olvasni, de bíztatta a vendégeket, nyugodtan maradjanak, érezzék jól magukat. 

Steffan és Kevin minden lányt megtáncoltatott az éjszaka folyamán, és oly annyira jól sikerült a buli, hogy végül egészen kivilágosodott, mire a vendégek elmentek. Lucy fáradtan, de elégedetten bújt be férje mellé aludni. 

 A villában is nagy volt az ünneplés. 

Ken nőnek öltözött be, Barbie viszont pasinak. Azonban voltak néhányan akiknek nem volt kedve beöltözni, például Fanni és Dennis is közéjük tartozott. 

Cole viszont kitett magáért. A házban fellelhető összes gézt magára tekerte, aztán piros festékkel összemaszatolta magát és múmiaként parádézott.  Ryan Sweeny Todd képében riogatta a társaságot. Még egy  pengét is szerzett, olyat, amilyet a borbélyok használtak régen.

De nem mindenki öltözött be szörnynek. Dita és Amanda kitalálta, hogy jó tündér képében próbálják ellensúlyozni a fiúkat. Szegény Ann viszont nehéz helyzetbe került: Eltörte a lábát, mert ablakmosás közben leesett a létráról, így először be sem akart öltözni. Ryan viszont kitalálta, hogy béreljen vagy varrjon magának sellő jelmezt, így ő sem marad ki a mókából. Susy mivel nem tudott dönteni az űrlény, fekete angyal és a zombi jelmezek között, leegyszerűsítette a problémát: csak egy maszkot tett az arcára, mondván a kevesebb néha több.

Íme a bizarr páros közelről. Barbie még borostát is festett magának, Ken pedig kicsit túlzásba esett a sminket illetően.

Az élet csak a gyerekek látogatása után indult be igazán.
Habár sok furcsát láttak aznap este, a kölykök mégsem számítottak rá, hogy maga Sweeney Todd nyit ajtót nekik. Kissé megszeppenve fogadták el az édességet, majd amikor meglátták a múmiát és a nőnek öltözött Kent, jobbnak látták kereket oldani. A felnőttek jót mulattak a gyerekek megszeppenésén és elképzelték, kinek milyen lesz a gyereke, s vajon fognak-e halloweenkor beöltözni és csokit követelni szegény szomszédoktól.

Ryan nem hagyta szerelmét unatkozni. Amikor épp senki sem táncolt, berakta a közös számukat a lejátszóba, ölbe kapta Annt és lassan táncolt vele.

Összességében sok nevetéssel és tánccal folytatódott az este a villában.  Éjfél után viszont leültek körbe a sötétben és rémisztő történetekkel borzolták egymás idegeit égészen addig, amíg Dennis viccből benyomott egy jó hangos mennydörgéses videót a számítógépen. Mindenki jól frászt kapott, és a tréfás kedvű srácnak bizony össze kellett húznia magát, amikor többen beígérték a nyaklevest, mint "desszertet" vacsora utánra.
Innentől viszont senkinek sem volt kedve mesélni, így ismét a táncparketten kötöttek ki.

 UI:

 * Elnézést Spencer hosszú monológjáért, de a karakter megköveteli a bőbeszédűséget és az okoskodást.

** Ha valaki tud magyar eladótól megfizethető néger babát (nem baj, ha nem mattel, csak sötét legyen a bőre), sikítson, szegény Xolanie kissé rossz kedvű, mert nincs barátja.

*** Bocsi a bontásért, egyben kezdtem el feltenni a sztorit a boltos jelenetekkel, de kissé hosszú lett a dolog, inkább szétszedtem kicsit.