Múlt szerdán a Nők Lapja közölt egy felháborító cikket Barbie babáról. A teljes cikk Fricskamacska oldalán tekinthető meg.
Vegyük talán az elejétől: az 1992-ben megjelent beszélő Barbie -val mi is a probléma? A "Vajon van elég ruhám?", "Rendezünk egy óriási party-t?" vagy a "Ki ez a nő a kijelződön?" mondatok vajon melyik FELNŐTT nő száját nem hagyták el még soha? És ha a Barbie-t nőkről mintázták, akkor kérem önmagunk megcsúfolását látjuk egy játékban? Miért is?
Mert valljuk be néha veszünk pár új ruhát, amikor a régiek kikopnak, mi ezzel a baj? És szerintem mindenki jár szórakozni is a barátaival és rendezünk olyankor egy "óriási party-t"... A féltékeny nők pedig megkérdezik a pasijukat, hogy "Ki ez a nő a kijelződön?". Vagy esetleg egy gyerekeknek szánt játék a nők elé olyan tükröt tartott, amelybe nem szívesen néznek bele... De miért nem? Mi nők szeretünk szép ruhákat hordani, néha bajban vagyunk azzal, mit is vegyünk fel és olyankor jön a "nincs egy rongyom, amit felvegyek!". Szeretünk szórakozni járni, mert szeretünk a barátainkkal beszélgetni, táncolni. És igen, gyarló emberek lévén, néha féltékenyek vagyunk, mert nem akarjuk elveszíteni a párunkat.
És az egyetlen értelmes üzenet Koronczay Lilla szerint "A matek nehéz!". Már akinek, üzenem innen! Én sem vagyok matek zseni (közepes és jó között voltam belőle), de a matek csak annak nehéz, aki nem érti meg a definíciókat, mert az alkalmazni sem tudja őket (például a Pitagorasz tételt alkalmazni nehéz, ha nem tudjuk, miről szól a tétel, mert nem értettük meg)!
A Barbie anyja, Ruth Handler, pedig felfedezte, mire vágynak a gyerekei, és a németek által gyártott Lilli babából ötletet merítve alkotta meg Barbie-t. Lopta az ötletet? Igen, lehet! De ő látta a fantáziát a Lilli babában, amit a német gyártók nem. Lilli babának nyilván nem volt háza, autója, férje stb, hiszen alapvetően nem gyerekeknek szánták.
Viszont a gyerekeknek szánt Barbie köré egy olyan fantáziavilág épül, amiről szerintem minden kislány álmodik: "ha felnövök, lesz egy házam, aminek kertje van, a kertben van tó, meg rózsák, meg hinta. És lesz férjem, aki nagyon szeret, meg én is őt, és lesznek gyerekeink". Én erről álmodoztam kislányként, szó szerint. Borzalmasan rózsaszín! Olyan, amilyen Barbie világa.
És nem a Barbie baba tehet arról, ha a boldog világ, a szép álom nem válik valóra! Hanem a nők, akik nem váltják valóra az álmaikat! Azok, akik nem veszik észre, ha a párjuk uralkodik felettük és siránkoznak, mert ők a "cselédek" a családban. Oké...De hagyták, hogy cselédet csináljanak belőlük! Miért hagyták? A boldog élet annak jár, aki megdolgozik érte, és ezt a gyerekek is megtanulják, ahogy cseperednek. Annak a gyereknek jár az ötös (ha nem érti teljesen a matekot, akkor kettes hármas, négyes), aki megtanulta a dolgozatra, amit kellett. Annak, aki a számítógépen játszott vagy bandázott tanulás helyett nem jár az ötös! Annak az egyes jár!
A felnőttek világában annak jár a rózsaszín világ, aki hajlandó dolgozni azért, hogy a családja megbecsülje, aki a munkahelyén helytáll, annak jár a magasabb fizetés, pozíció!
De nézzünk egy komolyabb példát, a számítógép fejlődését: ha annak idején leragadunk mondjuk az első generációs számítógépeknél, melyek még nem Neumann elvűek voltak (ezek inkább még elektronikus számológépként funkcionáltak), ma nem lenne internet sem, nem tudnánk videót nézni, zenét hallgatni a gépen, és nehezebb lenne információkhoz jutni is. Mert a teljesen elektronikus számológép ötlete nem Neumann Jánosé volt, ő csak tovább fejlesztette az elődei által kitalált gépet. Viszont ha Neumann az elődei ötletét nem "lopja el" akkor még vagy kézzel vagy írógéppel írnánk a leveleket, dokumentumokat és minden információért a könyvtárba kellene mennünk. Nem lenne olyan kényelmes az életünk, mint most, amikor beírjuk a keresőbe mondjuk Petőfi Sándor nevét és rögtön van több száz találatunk...
Tehát Lilli baba Barbie babává alakulását inkább fejlődésnek nevezném, mint egy ötlet ellopásának. Egyébként Handler asszonyt már foglalkoztatta a gondolat, hogy felnőtt öltöztetőbabát is kellene gyártani, de a férje elutasította ezt az ötletet. Kedves Koronczay Lilla! A Wikipédián elég sok információt talál a Barbie születéséről, szerintem először tájékozódjon, mielőtt kijelenti, hogy Barbie ötlete lopott!
A gyerekek azért szeretik Barbie világát, mert teljesen átfedi azt a fantázia világot, melyet ők felnőttként meg szeretnének élni. Itt nem csak a szép ház és szép ruhák a lényeg. Itt az a lényeg, ami a fantázia mögött van: a biztonság, amikor mindenem megvan, amit szeretnék, anyagiak és érzelmi háttér egyaránt.
Barbie baba nem tehet róla, hogy csak rózsaszín házat gyártanak neki, rózsaszín autóval, csillogó ruhákkal. Arról sem tehet, ha a szülők vagy nagyszülők nem ülnek le a gyerekkel ruhát varrni vagy házat készíteni.
Sam Humphreys véleményem szerint rossz úton jár, ha a gyerekeibe eleve a felnőtté válástól félelmet ülteti. Az egészséges gyerekeket nem kell ijesztgetni azzal, hogy felnőtt korukban bánthatják őket a férjeik. Meg kell hagyni a tiszta. ártatlan gyerekkort a gyerekeknek, s közben fel kell készítenünk őket, hogy igen, van ilyen, igen, lehet valami veszélyes, de el is tudod kerülni a bántalmazást, s ha már mégis benne vagy, kérj segítséget. Mindezt higgadtan, életkoruknak megfelelően.
Gyerekekkel és felnőttekkel is megtörténhet sajnos, hogy családon belüli erőszak áldozataivá válnak. De a gyerekeknek meg kell hagyni a babákat, plüss macikat tisztának és szépnek! Mert egy bántalmazott gyerek számára még fontosabb, hogy a játékok és az álmaik tiszták maradjanak, azért, hogy a traumát fel tudják dolgozni. A bántalmazott nőket pedig nem kell még egy játékbabával is arra emlékeztetni, hogy éppen rossz irányban van az életük. Őket biztatni és támogatni kell, hogy a bántalmazó környezetből ki tudjanak lépni!
Az anorexiát pedig a Barbie babára fogni igazán csúnya dolog. El kellene gondolkozni a kedves szülőknek, hogy ha a lányuk erre a babára akar hasonlítani, akkor mit csinálnak rosszul! Talán a lányuk nem kapja meg a megfelelő odafigyelést, szeretetet? Esetleg akkor kap csak valami érzelem morzsát, ha éppen nagyon ügyes volt és lehet a gyerekkel büszkélkedni a többi szülő előtt? "Az én gyerekem a legügyesebb az iskolában és még torna versenyt is nyert!", de otthon a négy fal között meg "Fáradt vagyok, most menj játszani!" és "Nincs kedvem beszélgetni" és "Ma sem olvasok mesét, mert...." és jön a kifogás. Láttam néhány ilyen családot gyerekkoromban és ilyenkor azt gondoltam, hogy nekem van a világon a legjobb anyukám. A másik oldalon meg a médiában az anorexiás celebek, modellek, akiket mindenki (a szülei) "annyira becsül" és "szeret". A gyerek azt látja, hogy otthon neki "celebnek" kell lennie, hogy szeressék. Azt hiszi, ha csontsovány lesz és még okos is, majd a szülei (meg később a barátai és a szerelmei) szeretni fogják. És készen van az anorexiás megfelelési kényszeres tinédzser, majd a folyton megfelelni akaró felnőtt nő. Kedves Koronczay Lilla! Remélem egyszer eljut Önhöz a Barbie gyűjtők blogbejegyzései és kicsit átértékeli a véleményét ezekről a babákról. A Barbie csak egy baba, nem kell minden rosszért, ami a lányokkal történik egy babát felelőssé tenni!
Köszönöm! És Ámen! És van egy csodás kamasz lányom, akinek nincsenek önértékelési problémái, mert valamit jól tudtam csinálni. Barbie babája pedig mindig volt. Alig vártam, hogy megvegyem neki az elsőt, és majd együtt ruházzuk... :)
VálaszTörlés