Dita és Fred - egy kis összefoglaló

Dita elgondolkozva ült a laptopja mellett. Fred ma átjön hozzá, hogy megtervezzék az első közös nyaralásukat, és ha elég őszinte akart lenni magához, tartott attól, hogy belebonyolódjon egy komoly kapcsolatba. Az esze tiltakozott a  kötöttségekkel járó nehézségek ellen, de a szíve teljesen mást súgott. Nem is tudta eldönteni, hogy melyikre hallgasson, így aztán abban maradt magával, hogy majd kialakul. 

Elvégre nyaralni mégiscsak jó, Fred kedvesnek tűnik és Marilyn jól ismeri - így a kötelező "te vagy-e a baltás gyilkos?" köröket ki is hagyták. Így fordulhatott elő, hogy szűk egyhónapnyi ismeretség után úgy döntett, enged Fred meghívásának és elmegy vele nyaralni valahová.

 

Így visszagondolva, szinte már az első találkozásukkor tudta, hogy ez a férfi hamarosan az élete részévé válik... Dita már nagyon sokat hallott Fredről, aki az elmondások alapján is tetszett neki, így élőben pedig lenyűgözte.

Bemutatkozáskor mélyen egymás szemébe néztek. Már akkor feltűnt neki, hogy a  milyen kedves a pillantása, erős a kézfogása. Ilyen hatással már régen volt rá bárki.

A tánc is remekül ment Freddel a grillpartin. Olyan természetességgel vezette a lányt, mintha tanulta volna. A körülöttük lévő tárgyak és emberek megszűntek  létezni amíg a férfival táncolt. Remekül el is tudtak beszélgetni, és végül megadta a számát Frednek.

Az első randi, ahol csak ketesben voltak, kissé esetlenül sikerült. Fred és Dita is lámpalázas volt. Pedig nem kellett volna annyira izgulniuk. Azt beszélték meg, hogy a parkban találkoznak, onnan mennek moziba és vacsorázni. Csak egy kicsi ideig szerettek volna a parkban üldögélni, kitalálni, mi legyen a program a délután további részében, de végül rájuk sötétedett beszélgetés közben, így Fred csak hazakísérte a lányt.

A férfi meglepődött, amikor kiderült, hogy Dita egy lakóbuszban él, de amikor megtudta, hogy ez mindössze a lány kalandvágya miatt van, elnevette magát és az monda a lánynak, jól ki fognak jönni egymással.

Dita elmondta a férfinak, hogy szereti bejárni a világot, viszont nem szereti a szállodákat. Jobban érzi magát, ha bármikor odébb tud állni, ha nem tetszik neki a hely, amit kinézett.

Fred fejében megszületett a kósza gondolat - habár erről Dita mit sem sejtett - ezt ő is meg tudná szoki, sőt mi több, még élvezné is.

Az első randit sok másik követte. Dita megmutatta Frednek a legjobb éttermeket a városban, Fred pedig szívesen vitte táncolni a lányt. Kirándulni is üdítő volt vele. Dennissel csak a fákról és madarakról lehetett ilyenkor beszélgetni, Fred viszont teljesen más volt. Mesélt az angliai, amerikai és  németországi életéről, élményeiről és élénk érdeklődést mutatott Dita munkássága iránt, miközben a hűs erdőben sétáltak, piknikeztek és élvezték a madarak csipogását.

A velencei tavi kirándulás közben határozták el, hogy egy közös nyaralásra is elmennek együtt. Fred minden javaslatra nyitott volt, így megegyeztek abban, hogy másnap Dita vendégül látja Fredet és közösen eldöntik, mi legyen az uticél.

Már korán eljött a stúdióból. Úgy gondolta, hogy készít valami finomat maguknak. Ezzel két célja is volt: legyen mivel megkínálni a vendégét, másrészt el tudja terelni a figyelmét az egyre növekvő izgalmáról. Még Dennissel való randijai előtt sem volt olyan ideges, mint most.

Végül a kis konyhában hamar forróság lett, de a sütőben sült egy adag epres muffin, aztán kakaóscsiga, végül pedig a pizzatésztát keverte be. A szószt hamar feltette főni, amivel majd a pizzát ízesítik. A célját elérte, sikerült megnyugodnia, viszont igen sok mosatlan gyűlt fel, így mire rendet rakott, kiszellőztetett és megmosakodott, alig egy órája marad Fred érkezéséig.

Nyugalmat erőltetve magára leült gépe mellé és elkezdte felmérni a terepet. Azt tudta, Fred nem akar most külföldre menni, így csak a belföldi utakkal kapcsolatos honlapokat nyitotta meg.

Fred munka után hazasietett, zuhany alá ugrott és átöltözött. A munkahelyén nem volt előírás az öltözködéssel kapcsolatban, mégis szeretett elegánsan megjelenni ott, végülis mégiscsak vezető beosztásban volt. Délutánra viszont már kezdett hőgutát kapni a hosszú fekete nadrágban, a nyakkendőben, így arra gondolt, Dita bizonyára nem veszi zokon, ha egy kissé lazább pólós-rövidnadrágos öltözékben megy át hozzá.

Már közeledett, látta a buszt, amikor tudatosult benne, nagy igyekezetében, hogy el ne késsen, a virágot és a bort otthon felejtette. Megfordult a fejében, hogy visszafordul, viszont elkésni sem akart, így némi hezitálás után, egy csendes "franc, a buta fejembe" gondolattal, kissé szégyenkezve folytatta az útját a lányhoz.

Az ajtó nyitva volt, bentről finom illatok szálltak a nyári estébe, és kissé megilletődve kopogott néhányszor a busz oldalán. Attól, hogy nyitva volt az ajtó, még nem akart illetlenül rátörni a lányra - aki jól láthatóan teljesen belemerült munkájába.

- Szia, de örülök, hogy itt vagy! - üdvözölte Dita vendégét.
- Szia! Sajnálom, otthon felejtettem a bort amit neked akartam hozni - kezdett rögtön mentegetőzni Fred.
- Ne törődj vele, majd legközelebb elhozod. Kerülj beljebb, ne álljunk az ajtóban.

Dita hamar hellyel kínálta Fredet, a friss süteményeket az asztalra tette és bátorította vendégét, hogy kóstolja meg őket. 

- Ez fantasztikus! - lelkendezett Fred, miután megkóstolta a muffint. 

- És tök egyszerű a receptje is. Azért szeretem, mert nyáron sem fáradtság elkészíteni, mégis nagyon finom. 

- Egy igazi konyhatünfér vagy!

- Azért ez túlzás. Csak egyszerű és hamar elkészíthető kajákat vagyok hajlandó készíteni, a bonyolultakhoz se türelmem se időm. Enni viszont szeretek.

- Érthető, viszont én igenis csodálom, hogy magad készíted el a kajád. Mostanában az emberek többsége egy egyszerű rántottát sem tud megcsinálni. Én viszont azt gondolom, mivel az evés az életünk része, otthonosan kell tudni mozogni a konyhában is.

- Ezek szerint te is tudsz főzni. 

- Természetesen! Az önállóság része ez is, ugyan úgy, mint a munka vagy az, hogy el tudod intézni az ügyeidet a különböző hivatalokban. Utálok másoktól függni, szeretem a dolgaimat magam intézni.

- Ebben teljesen igazad van. Néha én is elcsodálkozok azon, hogy néhány ember mennyire életképtelen. Nem akarok gonosznak tűnni, de azért alapvető dolgokkal illik tisztában lennie egy felnőtt embernek.   

 - Ne is mondd. Amikor valamelyik beoszttam nem képes kihívni egy szerelőt az elromlott nyomtatóhoz egyedül, hát fogom a fejem. Vajon otthon is ilyen gyámoltalan? - lamentált Fred, majd észbe kapott. Eltökélte, hogy nem fogja a munkájával untatni a lányt, erre még meg sem érkezett szinte, máris a munkahelyi gondokról beszél, gyorsan témát váltott hát. - Kanyarodjunk át inkább a nyaralásra, a melót meg hagyjuk meg holnapra.

- Igen, ez a téma nekem is sokkal jobban tetszik - helyeselt Dita. - Már megnéztem néhány helyet, viszont nem akartam nélküled dönteni.

Együtt ültek neki ismét az uticélokat böngészni az interneten, viszont sokáig nem találtak megfelelőt. Az egyik hely túl drága volt, a másikban nem volt megfelelőa a szoba, a harmadik csak wellnes programokat kínált, egyébként a puszta közepén volt.

- Ez jó! - nézett Fred Ditára, amikor egy utazási iroda honlapjára tévedtek.

Külföld vagy belföld? Gyerekekkel vagy inkább távol tőlük? Nem tud dönteni a rengeteg ajánlat között? Segítünk kiválsaztani az önnek legmegfelelőbb utat országon belül vagy kívül, ingyenes tanácsadással, kedvezményes nyaralásszervezéssel. Hívjon minket vagy írjon nekünk a Kapcsolatok menüben található e-mail címünkre. Egy napon belül felvesszük önnel a kapcsolatot. 

Ez állt a honlap főoldalán.

- A marketingesük elég bénácska, ha engem kérdezel. A színek is eléggé... Élénkek. 

- Oké, viszont egy próbát megér, már ha te is egyetértesz velem. Hiszen nem igazán találtunk eddig megfelelő helyet. Írok egy e-mailt.

- Az jutott eszembe, talán mi vagyunk túl igényesek... Ha másoknak megfelelnek ezek a szállások, nekünk miért nem? De tudod mit? A tanácsadás ingyenes... Miért is ne?

Fred már írni is kezdte a levelet a megadottt címre. Mikor végzett az írással, diadalmas pillantást vetett a lányra, aki még mindig kételkedett a terv sikerében.

- Azért kellene egy B terv is, ha netán nem válaszolnak vagy nem tetszik az ajánlatuk. 

- Válassz te B tervet, nem szeretnék mindenben  én dönteni.

- Oké, akkor ha megfelel neked, nézek még néhány szállást Sopronban.

- Megbeszéltük. Nagyon kíváncsi vagyok milyen lesz majd együtt nyaralni veled.

- Én bizakodó vagyok, mivel eddig is jól egyetértettünk mindenben - nézett Dita a férfire. - Nem vagy éhes? Bekevertem némi pizzstésztát és készítettem hozzá pizzaszószt. Eredeti olasz receptem van.

- Hát, ami azt illeti ebben a hőségben nem volt még nagyon étvágyam. Most viszont már szívesen mekóstolnám azt a híres pizzát.

Dita hamar elkészítette a pizzát, aztán berakta sülni a sütőbe. Utolsó simítások a szószon, minden tökéletes!

Amíg Dita berakta sülni a pizzát, Fred kivitte a kisasztalt és a két széket a lakóbusz mellé. Úgy okoskodtak a lánnyal, hogy a kintí hűvösebb levegőn jobban fog esni a vacsora is.

Már csak azt volt nehéz megoldaniuk, hogy lássanak is valamit evés közben, ám ez nem volt túl egyszerű, mivel gyertyákat elfújta a szél. Végül Dita kivitte az állólámpát a busz ajtajába, így ez a probléma is megoldódott. 

- Tudod, lehet eléggé türelmetlennek tűnhetek, amiért nem volt kedvem tovább bajlódni a szálláskereséssel, de én mindig is előnyben részesítettem az utazási irodákat. Nem kell, hogy mindent megszervezzenek helyettem, de a fő irányvonalat nem szeretem kitalálni. Túl nagy a világ, túl sok a látnivaló, nehezen döntök ilyenekben.

- Teljesen megértelek, viszont én a lakóbuszommal egyszerűsítettem a problémát. Így legalább a szállással nem kell bajlódni. 

- Most, hogy láttam belülről a buszod... Elég szűkös. 

- Szűkös, de nekem bőven elég. Eredetileg olyat szerettem volna, amit egy személyautó mögé lehet szerelni, viszont arra nem volt akkor pénzem. Mostanra viszont megszerettem Estikét, úgyhogy nem adnám semmi pénzért.

- Estike az autód neve? - nevetett a férfi. - Ez igazán eredeti.

- Igen, na és? - sértődött meg Dita - Beauti Night, ha tudni akarod. Ez a kis cukorfalat ihlette a zenekarom nevét.

-  Nem akartalak megbántani... Annál is inkább, mivel én a laptopomat hívom George-nak... Tudod, én vagyok Fred, ő George... Mint a Harry Potterben az ikrek. Csak nekem egy tizenöt éves agyontuningolt gép a másik felem. Mióta munkába álltam, velem van.

- Jaj, de dilisek vagyunk - nevetett most már Dita is.

- Na és? Az élet túl rövid ahhoz, hogy állandóan komolyan vegyük.

- Azt hiszem, ezt a filozófiát eltanulom tőled.
- Szerintem eléggé laza vagy, nincs mit tanítanom neked.

Vacsora után még sokáig beszélgettek kint. A forróság kellemes meleggé szelidült, a tücskök ciripeltek, a csillagos ég ragyogott felettük. A szél viszont egyre erősebben fújt, és hamarosan az eget hatalmas felhők borították.

Fred segített Ditának bevinni az edényeket és a bútorokat a helyükre, s lassan elérkezett a búcsú ideje is, habár egyiküknek sem volt kedve véget vetni ennek a szép estének.

Végül Fred már indulóban volt, amikor Dita megfogta a karját. 

Csakhogy ezúttal már nem elégedtek meg a búcsúcsókkal, hamarosan ismét minda ketten az ágyon kötöttek ki... Odakint tombolt a vihar, viszont ez mit sem rontott az éjszaka meghitt pillanatain, sőt, még szebbé, még bensőségesebbé varázsolta azt.

Másnap reggel, amikor Fred beért a munkahelyére, kollégái és beosztottai csodálkozva néztek a fütyürészve elhaladó férfi után. Még sosem fordult elő, hogy pólóban és egy egyszerű farmer rövidnadrágban ment volna dolgozni. Ráadásul fütyürészve! - Vajon mi történhetett? - tették fel a kérdést.

Következő rész hamarosan érkezik a nyaralásról. Remélem ez is tetszett nektek!